Borongós hideg délutánon indult cserkelésre vadászvendégünk az Ipoly Erdő Zrt. Váci Erdészetétének naszályi területén szeptember 21-én Oszacki Attila kíséretében. Ahogy az autóból kiszálltak a Gyadai réten már hallottak is egy jó hangú bikát bőgni a Naszály oldalából. Úgy döntöttek nincs mire várni, megpróbálják becserkelni. El is indultak szép óvatosan a bika felé a sűrű aljnövényzettel benőtt lábaserdő alatt, de a bika egyszer csak elhallgatott. Nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a dolognak, gondolták ez csak a nagy művészeknek járó pihenő a hosszú előadás alatt. Ám mikor már majdnem a bika vélt helyéhez értek, jött a döbbenet, a szünet alatt az előadás helyszíne megváltozott! A bika, míg ők felfelé cserkeltek szép csöndben leváltott a Gyadai rétre és ott folytatta koncertjét.

A megdöbbenést gyors haditerv módosítás követte, míg a bika kint bőg a réten, mögé kerülnek az oldalban, nehogy szelet kapjon, és csak aztán ereszkednek vissza a rétre. A haditervet tett követte, de mikor kiértek a rét szélére éppen csak egy pillanatra látták a bikát amint az beváltott az erdőbe, Attila kezében megremegett a távcső alig akart hinni a szemének, hiszen ilyen bikát nem minden évben látni a területen. A hangok irányából arra lehetett következtetni, hogy át fog váltani a Szuglyai vadföldön ezért, hogy a bika előtt érjenek a vadföld szélére kissé sietniük kellett. Abban a pillanatban, hogy elérték a vadföld szélét és megálltak, az egyik „fa” feléjük fordult.


Hosszú kínos percek következtek, mígnem egy ugrással kint termett a vadföldön a bika, és ütemes lépésekkel elindult a keskeny földdarab másik vége felé. Ám mielőtt azt elérte volna, Attila bíztatására megszólalt a vendég puskája. A kockázatos de biztos kézből leadott lövést a bika jól jelezte, és az óráknak tűnő néhány perces várakozás után, ott állt a két vadász a dermedten fekvő szólista fölött. Az utolsó falat és a töret átadás után gyors számolás következett, majd még egy, és még egy, míg végül elhitték, hogy valóban páratlan húszas bika fekszik előttük.
A naszályi szarvas állomány a börzsönyi populációhoz tartozik, melynek jellegzetessége a hosszú, kevés ágú, nemritkán ághiányos agancs. Ezért is megy szinte csoda számba, ha ilyen sokágú bika kerül terítékre.

Vadászüdvözlettel: Kemény Ákos