A tavalyihoz hasonló mennyiségű és minőségű gímszarvastrófeák estek az idén a Sopron környéki Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. vadászterületén. Az állami cég ma már annyira sikeres, hogy nem is reklámozza tevékenységét külföldön, jó híre szájról szájra terjed. A kiváló, biohúsnak számító vad hazai értékesítésében nagy fantáziát látnak a vállalatnál.Gyakorlatilag véget ért a gímszarvas-vadászati idény csúcsát jelentő szarvasbőgés. A vadászok közül sokan elégedetten dőlhetnek hátra, nosztalgiázhatnak a nappalijuk falán lévő trófea láttán, s megállapíthatják: Magyarország még mindig vadászati nagyhatalom!
Az erdőgazdaság azon kevesek közé tartozik, ahol évről évre bemutatják a szeptemberben terítékre került gím bikák trófeáit. Ezen vettünk részt a Sopronhoz közeli Röjtökmuzsajon. A csodálatos dombok, tölgyesek és fenyőerdők közé elrejtett vadászház mellett reggel gyülekeztek a vadászok, kísérőik és az érdeklődők, akik az udvaron kiállított, 68 vadász által elejtett 79 trófea körül sürögtek-forogtak. A vadászkürtök megszólalása után következett a máskor unalmas protokollköszöntés, amely itt rövidre és kevésbé „fárasztóra” sikeredett. A kiállított 79 trófea között 44 volt érmes, igaz, aranyérmes nem volt köztük.
Szakértők azt mondják, az élőhelytől függ, milyen a vadállomány, az agancs minősége. Meghatározó a táplálkozási és a vízhez jutási lehetőség, de még a búvóhelyek milyensége is. Ezek alapján kialakul hosszú idő alatt egy genetikailag meghatározott állományminőség. Itt szépek a gímszarvastrófeák, sokágúak, viszont vékonyabb az agancsszár, mint másutt, s nem túl hosszúak. Szövetszerkezete pedig kevésbé tömör, mint egy jobb táplálkozási adottságokkal bíró területen, például Baranyában, Somogyban, Zalában. „Ez a vendég számára ideális, mert amikor felrakja a nappalija falára, azt látja, van egy gyönyörű agancsa. Viszont amikor fizetnie kell, mivel könnyebb a trófea, kevésbé kell kinyitnia a pénztárcáját. Ezért és a szolgáltatás színvonaláért vagyunk ennyire népszerűek” – mondta lapunknak Jámbor László, a tanulmányi erdőgazdaság vezérigazgatója. A rendezvényen a magyar szót néha elnyomta a német, szinte az összes vendég vadász külföldi, s nem csak most, hanem mint megtudjuk, az év egészében. Jámbor László ismertette, már nem hirdetnek nyugati szaklapokban, hiszen hírük szájról szájra terjed, s több a jelentkező, mint amennyi embert tudnak vadásztatni.
Az árakról a vezérigazgató elmondta: az átlagos méretű, öt-hat kilogrammos gímagancs ötszáz-hatszázezer forintba kerül, míg egy kilenc kilogrammos ára eléri a másfél milliót. A 14 428 hektáros területen népszerű a vaddisznóvadászat is. Itt nincs vaddisznóskert, nincs hajtás, tehát a vendég csak természetes körülmények között vadászhat: holdvilágos vaddisznóvadászatokat tartanak. Egy 12-16 centiméteres agyarú kanért 770 eurót (210 ezer forint), míg a 16 centinél nagyobbért 1550 eurót (420 ezer forint) kell fizetni. Jámbor László kiemelte, hogy a nagyobb kanok náluk jóval olcsóbbak, mint máshol, a kisebbek viszont drágábbak. Ez üzletpolitikai és szakmai megfontolásból van így. A cégnél nemcsak a vadásztatás, a trófeák, de a vadhús is igen jelentős bevételi értéket képvisel, bár a vadhús ára ciklikusan változik. Jámbor László rámutatott: most éppen javul az ár, de a 2004–2005-ös csúcsot nem éri el. A területen képződő száz tonna vadhúst nagy feldolgozóknak adják el, amelyek az Európai Unióba viszik. A cégvezető kiemelte: a vadhús biotermék, egészséges, mégis a belföldi fogyasztás mértéke igen alacsony. Ennek egyik oka, hogy nem ismert. Amit a multinacionális kereskedelmi láncok forgalmaznak, az az export leggyengébb része. Rámutatott: az állami erdőgazdaságoknak nagy feladatuk lesz abban, hogy a vadhús reklámját és az értékesítést megszervezzék.
Egymillió látogató
Az országban a Sopron környéki Tanulmányi Erdőgazdaságé az egyik legnagyobb parkerdő, amelyet évi egymillió látogató keres fel. Az erdőgazdaság adja az erdészeti és faipari felső-, sőt már a középfokú oktatás gyakorlati bázisát is, s az állami erdőgazdaságok közül a legtöbb közcélú feladatot neki kell ellátnia, döntően az eredményes gazdálkodásból származó saját forrásai terhére. A vadászat mellett fakitermeléssel, a kalodázott tűzifa házhoz szállításával, fafeldolgozással, benne könnyűszerkezetes lakóházak gyártásával is foglalkozik. Az erdőgazdaság mérete miatt egyetlen terméke esetében sem elérhető a piacvezető szerep, így marad az egyediség vagy szaknyelven a megkülönböztetés stratégiája.
Forrás: Magyar Hírlap
