Újabb szomorú példa a képeken látható bakok története arra, hogy a civilizáció térhódítása miként hat a természetre, a vadvilágra.

„Augusztus 2-án indultunk Pécsről barátommal őzbak vadászatra a Csólyospálosi Hubertus Vadásztársaság területére. Vendéghívónk, Varga Róbert már terített asztallal, hihetetlen finomságokkal várt. Reggel korán indultunk az első vadászatra. Két bak elejtése után, a szálláshelyre tartva értünk el egy lekaszált rétre. Az egyik körbála mellet észrevettünk egy bakot tőlünk úgy 150 méterre. Megálltunk, és próbáltuk elbírálni, de az őz nem emelte fel a fejét. Miután kicsit változtattunk pozíciónkon, elámulva nyugtáztuk, hogy nem egy, hanem két bak van ott: a másik a földön feküdt, mozdulatlanul. Ekkor már gyanítottuk, hogy verekedés közben összeakadtak. A még élő bakot meglőttem. Amikor odaértünk az elejtett vadhoz, akkor láttuk, hogy verekedés közben egy körbála kötöző zsinegje a két agancsot szorosan körbefogta. Olyan erős volt, hogy szét sem bírtuk szedni. A földön fekvő őz 3-4 órája pusztult el. Szerintünk kint, a tűző napon, sokkos állapotban a „győztes” sem bírta volna sokáig.

Koch Tamás

Forrás: HuntingPress