Újdonságokkal készülnek a szervezők – sajtótájékoztató a „Lóvasút” konferencia központban Ganczer Gábor, a Hungexpo vezérigazgatója köszöntőjében utalt az 1993-ban indult FeHoVa meglévő hagyományaira, és a kiállítás fejlődő technológiájára. A jubileumi év alkalmából tartalmas és látványos kiadványt jelentettek meg. A vezérigazgató elmondta, hogy megújul a színpadkép, és új szereplőként a Stihl is bemutatkozik a kiállításon.
Ismét felvonulnak állataikkal a kutyások, és szerepelni fognak az íjászok is.
2018-ban Románia a díszvendég, a szomszéd országot a Romsilva képviseli 80 négyzetméteres alapterületen.
A seregszemlén a 10 országot 300 kiállító képviseli.
A kiállítás összes területe 40 ezer négyzetmétert tesz ki, ebből 10 ezer a szűken vett FeHoVa, a többi a kutyásoké és az íjászoké. Elkészült két új pavilon 7400 illetve 6000 négyzetméter alapterülettel. Mintegy 10 milliárdos beruházás van folyamatban. Ezek egy részét a kormány finanszírozza, készülve a 2021-es világkiállításra. Ebben nemcsak új pavilonok, hanem a közlekedésfejlesztés is bennfoglaltatik.
Ganczer Gábor a világkiállítással kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az a természetről fog szólni.
Marghescu Tamás, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) vezérigazgatója gratulált a kiállítás-szervezőknek a FeHoVa jubileumához. Mint utalt rá, végigkísérte a rendezvény sokéves történetét. Hangsúlyozta, hogy a seregszemle igazi családi attrakció, ahová minden korosztálynak, a gyermekektől a felnőttekig érdemes ellátogatnia.
Megemlítette Széchenyi Zsigmond barátjának, Ferenc József Windischgrätz herceg trófeáinak bemutatóját, amely különleges attrakciónak tekinthető.
Kiemelte a vezérigazgató Csergezán Pál kitűnő természetfestő kiállítását, akinek képei természetesen a világkiállításon is láthatóak lesznek.
A seregszemlén nemzetközi trófeabírálatra is sor kerül.
Közben már folynak a világkiállítás előkészületei is, így természetes, hogy a FeHoVán ott lesz a 2021-es esemény kormánybiztosa, Károlyi József gróf is.
A vezérigazgató szóba hozta a vészesen terjedő afrikai sertéspestist is. Emlékeztetett, hogy 2014-ben még csak Orosz- és Lengyelországban volt jelen a kór. Akkor egy párizsi konferencián először együtt vizsgálták meg a kialakult állapotokat állatorvosok és vadászok. A mostani helyzetre sajna nem készült fel kellően egyik ország sem. Bennünket jelenleg szinte körbevett a fertőzés, és a szakember szerint nem vagyunk fölkészülve ennek elhárítására. Mind a vadászoknak, mind a politikának akadna tennivalója. A közelmúltban, Bulgáriában tartott megbeszélést a CIC, ahol is a megelőzés lehetőségeiről tárgyaltak többek között. A fertőtlenítő szerek fontosságát említette Marghescu Tamás. Kérdésre válaszolva lemondta, hogy a vaddisznó állomány csökkentése nem megoldás. A terjedés a tapasztalatok szerint elsősorban humán okokra vezethető vissza. Fontos volna a felvilágosító kampány, mert például az út melletti hulladékgyűjtők okozzák sok esetben a fertőzés továbbítását. A terjesztésben minden bizonnyal a madaraknak is van „felelősségük”. Csehszlovákiában a vaddisznós fertőző gócokat bekerítik, a kitörő állatokat lelövik és megsemmisítik.
A vezérigazgató megemlítette, hogy Dél-Afrikában az ottani vadászok körében született egy olyan döntés, hogy a fogságban felnevelt oroszlánokat vadaskertbe kiengedve vadászhatóvá teszik. Ez a helyi vadász szervezeteknek, vadásztatóknak nagy jövedelemmel kecsegtet. A hazai vadászok ezt a módszert nem tartják megengedhetőnek, etikusnak. Ezért a FeHoVán ilyen vadászatokat nem szabad értékesíteni.
Megemlítette, hogy a vadorzók ellen az űrtechnikát is bevetik, és a hírszerzési központokból származó információkra is támaszkodnak. Ez ugyanis már nem az egyszerű orrvadászat kategóriája, hanem a szervezett bűnözés territóriuma.
A ForestPress kérdésére elmondta, hogy a vadászati kommunikáció, a vadászat médiája gyakorlatilag belső kommunikáció. Szükség van arra, hogy kifelé is nyissanak a vadászati szervezetek, és ne csak izoláltan kommunikáljanak. Össze kell fogni a vadászatban érdekeltekkel, a vadászattól függő iparral, és közösen kell hatékony kommunikációt megvalósítani. Ehhez a vadászati szervezetek által képzett kommunikációs alap is hozzájárul. A másik feladat, hogy hálózatot kell képezni azokkal a médiaszakemberekkel, akik történetesen vadásznak is.
A világkiállítás arculatával kapcsolatban kérdésünkre elmondta, hogy az 1971-es vadászati világkiállítás már a címében is csak „befelé” kommunikált. 2021-ben kifelé is kell kommunikálni. Ezért a nemzetközi seregszemle címe „Egy a természettel” lesz. Ez azt jelenti, hogy minden, a fenntartható természettel foglalkozó szervezetet szívesen látnak a világkiállításon.
A gyermekek vadászattal való megismerkedésével kapcsolatos kérdésünkre válaszolva azt fejtette ki, hogy levelet írtak az illetékes miniszternek, hogy az iskolai tantervekbe kerüljön bele a fenntartható természettel foglalkozó fejezetekbe a vadászat is, hisz a mai biológiaoktatás teljesen eltávolodott a valóságtól, a természettől.
A horgászok képviseletében dr. Dérer István a MOHOSz alelnöke elmondta, hogy a legnagyobb hazai civil szervezetnek 440 ezer tagja van. 2015-ös törvényi változások után lépett be mintegy 100 ezer új tag. Ez a sportág fehéredését is jelentette. Fontos, hogy sok fiatal jelentkezett. Rájuk gondoltak a számos oktatási programjukkal.
A kiállításon találkozhatnak a látogatók a számos világ- és Európa-bajnokkal is. Megismerkedhetnek a halőr szolgálattal, annak műszaki felkészültségével. Büszkén említette, hogy a folyóiratuk a legnagyobb példányszámú hazai újság.
Hangsúlyozta a közönségkapcsolatok, a PR fejlesztését.
Szilágyi Balázs projektfelelős beszámolt a meghirdetett horgászfotós versenyről. Van olyan kiállító, aki eddig minden évben jelen volt. Érdekességként említette a nagy akváriumban látható 25 éves, 60 kilogrammos harcsát.
Hornyák Aurél halászati szakértő ezt a matuzsálemi korú harcsát „szerencsés” halnak nevezte, hisz a hazai horgászszokások szerint nem akváriumban, hanem már korábban valahol bográcsban lett volna a helye.
A horgászok is bemutatják a technikai vívmányokat, a távirányítású etető hajót, a mini kamerákat és a radarberendezéseket.
Forrás: ForestPress
