Új főállatorvosi határozat készül az ASP megelőzése érdekében, frissítik az előírásokat, hamarosan bevezetik a diagnosztikai célú kilövést is.

A jövőben tényekre, mérhető és nyomon követhető módszerekre alapozott vadgazdálkodást kell folytatni a vaddisznók esetében.

Hagyományos, aktualitásokat áttekintő vadgazdálkodási konferenciáját tartotta meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a 25. FeHoVa keretében 2018. február 16-án. A vaddisznó, mint téma többszörösen is aktuális volt, hiszen egyfelől a faj állományának létszáma idehaza és Európában is erőteljesen növekedett az utóbbi évtizedekben, másfelől Magyarország határában már megjelent a vaddisznókat megbetegítő – és mellettük a házi sertésekre is veszélyt jelentő – afrikai sertéspestis (ASP).

Prof. dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet igazgatója helyzetértékelésében elmondta, a vaddisznó Nyugat-, Délnyugat- és Kelet-Európában óriási sűrűségben fordul elő, és a legnagyobb erőfeszítések árán sem sikerült megállítani az állományok növekedését. Szerinte az elszaporodás több okra vezethető vissza: a vad a legkülönbözőbb élőhelyi feltételekhez rendkívül jól alkalmazkodik; ahol táplálékforrást fedez fel, ott felbukkan; mivel a nagy hideget nem bírja, így a skandináv térség felé nem terjeszkedik, inkább a mérsékelt és mediterrán övi térség a kedvenc élőhelye.

Az intézetigazgató szerint a hazai vaddisznóállomány-növekedés annak tulajdonítható, hogy téves szemlélet uralkodott el és uralkodik szinte jelenleg is. A növekvő állomány ugyanis több vadászati lehetőséget és élményt kínál, jelent a vadászoknak, ami több értékesíthető vadászatot is hoz magával, ez pedig biztos bevételi forrást jelent. Csányi Sándor úgy vélte, tévesnek bizonyult az az elhatározás, hogy „kézben tartható” a vaddisznóállomány. Mint mondta, a jövőben tényekre, mérhető és nyomon követhető módszerekre alapozott vadgazdálkodást kell folytatni a vaddisznók esetében, aminek egyik eszköze lehet a „következetes terítéknövelés”. A cél pedig egy elviselhetőnek tekintendő állománynagyság elérése.

Csányi Sándor sem akarta az ördögöt a falra festeni, hogy az itthoni vaddisznó-állományt akár megtizedelheti az ASP, de „közel vagyunk a problémához”. Arra azért felhívta a figyelmet, hogy a nem olyan messze lévő balti államok teljes vaddisznó-állománya fertőzöttnek tekinthető, és a betegség „nyugati és keleti irányba szép lassan halad”.

Azt pedig már Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnökhelyettese térképekkel vázolta, hogy az ASP miként is került egyre közelebb – Ukrajnán és Románián keresztül – Magyarországhoz. Mint mondta, nem az a kérdés, hogy a betegség bekerül-e az országba, hanem az, hogy mikor, illetve az, hogy fertőzött vaddisznókkal, fertőzött húst tartalmazó, illegálisan behozott élelmiszerben érkezik-e, vagy esetleg a házi sertésekben észlelik a vírust. Éppen ezért hangsúlyozta a megelőzés fontosságát, amiben kulcsszerepet vállal a Nébih.

Ennek jegyében pedig már 2016. decemberétől megkezdődtek az ellenőrzések, az országos főállatorvos pedig 2017 elején adta ki 2/2017. számú határozatát, amely a megelőzéssel és az esetleges észlelt betegséggel kapcsolatos összes teendőket tartalmazza a sertéstartók és a vadászatra jogosultak számára egyaránt.

Ám egy esztendő hosszú idő, így a Nébih szükségesnek látta, hogy ezeket az előírásokat frissítse. Így Nemes Imre szerint hamarosan várható egy új főállatorvosi határozat megjelenése, amelynek pontjai a megelőzésre és az esetleges felbukkanás esetén teendő lépésekre is kitérnek.

A tervezet pár fontos részletét tárta az érdeklődők elé.

Új elem, hogy a megyéket úgynevezett kockázati területenként kategorizálják. A magas kockázatú területek közé tartozik majd Szabolcs-Szatmár-Bereg megye teljesen és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kb. egyharmada. A közepes kockázatúak közé pedig Borsod-Abaúj-Zemplén kétharmada, Hajdú-Bihar és Heves teljesen, Nógrád egyharmada, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok szintén egy kis része. A többi megyét az alacsony kockázatúak közé sorolják.

Valamennyi kategóriában új intézkedéseket vezetnek be.

Például az alacsony kockázatú területeken tilos lesz az élő vaddisznók szállítása, míg magas és közepes kockázatú területeken is csak magas, illetve közepes kockázatú területekről származó élő vadakat lehet szállítani.

Bárhol észlelt elhullott vaddisznót azonnal be kell jelenteni, és mintát kell venni belőle, azt pedig laborvizsgálat alá vetni. Az elhullott, fertőzött vaddisznóért állami kártalanítás is jár majd.

Bevezetik a diagnosztikai célú kilövést: minden olyan vaddisznót el kell ejteni, amely a szokásostól eltérően viselkedik.

Továbbá bevezetik a kilövési terven felüli kocaállomány-gyérítést is. Az elhullott tetemeket lehetőség szerint az állami állatifehérje-feldolgozóba kell szállítani, de ha mégsem, akkor szigorú szabályok és engedélyezés mellett lehetővé válik a vaddisznó elásása.

Ezen kívül a vadaskertek és vadas farmok moslékellátását is kiemelten ellenőrzik majd, lévén a fertőzött élelmiszer-hulladék az ASP egyik legnagyobb veszélyforrása. Ugyanezeknél megkövetelik a kettős kerítés és/vagy a villanypásztor alkalmazását, hogy a zártan tartott és a szabadon élő vaddisznók érintkezését elkerüljék.

Forrás: Agrotrend