A Börzsöny Alapítvány felvételén szinte biztosan az újra megjelent nagyragadozó látható. A fotó ide kattintva látható.

Augusztus 23-án Bedő Péter, a Börzsöny Alapítvány nagyragadozó-kutatója tette közzé a nem mindennapi felvételt, melyet egy a területen kihelyezett kameracsapda készített.

„Vannak a farkasokhoz megszólalásig hasonló kutyafajták, illetve akár hibridek is előfordulhatnak, de figyelembe véve a farkasok börzsönyi jelenlétére vonatkozó egyéb bizonyítékokat, a DNS mintákat is beleértve, melyek 2017 decembere óta összegyűltek, nagy biztonsággal ki lehet jelenteni, hogy a képen látható kutyaféle egy farkas.” – írta közösségi média oldalán a kutató.

A hír hallatán sokakban felmerülhet, hogy vajon milyen hatással van ennek a hazánkban egyelőre ritka nagyragadozónak a jelenléte ránk nézve.

Darányi László, börzsönyi természetvédelmi őr szerint erre legegyszerűbben egyéb európai országok, elsősorban Németország példáján keresztül kapunk választ. Az utóbbi évtizedekben újra megtelepülő farkasok megtanultak az emberekkel együtt élni és egyre kevésbé tartanak tőlük.

A farkasok elterjedése a WWF Németország weboldalán.

A hazai erdőkben –így a Börzsöny-hegységben is– az elmúlt években drasztikusan megnőtt a vadállomány, sok az elhullott, vagy a vadászok által megsebzett nagyvad. Ez bőséges táplálékot jelent a megjelenő farkasnak, amelynek így esze ágában sincs a háziállatokra támadni. A ragadozók a gyenge, beteg egyedek gyérítésével hozzájárulnak a vadpopulációk egészségének megőrzéséhez, a természetes élőhelyek állapotának, az erdők megújuló képességének javításához.

De vajon veszélyt jelent-e a farkas az emberre nézve?

A vadon élő farkas nagyon óvatos vad, és kerüli az embert, emiatt aztán kicsi a valószínűsége, hogy a turistautakon járva találkozunk vele. Ha ez mégis bekövetkezik, akkor nem kell félni attól, hogy megtámadja az embert, ugyanis a farkas nem tekint zsákmánynak bennünket. Számunkra a farkasnál jóval nagyobb veszélyt jelenthet egy malacait védő vaddisznó koca, vagy egy kóbor kutyákból álló falka.

Ettől függetlenül az esetleges találkozásnál ne próbáljunk meg a közelébe kerülni, mert a sarokba szorított vad veszélyessé válhat.

Természetvédelmi szempontból kijelenthetjük, hogy e régen látott nagyragadozó újbóli megjelenése mindenképpen örvendetes hír. Ha az ember elfogadja a farkas létjogosultságát a természetben és megismerjük szokásait, akkor létrejöhet a békés együttélés.

Forrás: Duna-Ipoly Nemzeti Park