Elődjeink a golyóspuskára szerelhető céltávcső ellen is tiltakoztak, manapság mégis már az elektronikus képalkotó eszközöknél tartunk a vadászatban.


Igaz, hogy ezeket az eszközöket (a törvényben engedélyezett lehetőségek mentén) mindenki etikai hozzáállásától függően használja, vagy nem használja. A technikai fejlődés megállíthatatlan! Az agrárium, a természetvédelem és az erdőgazdálkodás már használja a drónokat, azt gondolom, hogy itt az ideje, hogy a vadgazdálkodásba való bevezetése eme okos eszközöknek, ne csak mindig az események után kullogjunk. A drónok elterjedése a vadgazdálkodás területén izgalmas lehetőségeket kínál, amelyek segíthetik például a vadállomány monitorozását, a területfelmérést vagy a mentéseket.

A vadászati érdekképviseletek felismerték a drónok jelentőségét és a bennük rejlő lehetőségeket. Például az Országos Magyar Vadászkamara a 2024/2025 évre szóló Vadgazdálkodási pályázat kiírásában, már célterületként jelölte meg és ad lehetőséget a drónok vásárlására, valamint az általuk végzett szolgáltatások igénybevételére. Az anyagi támogatás mellett ösztönözhetik a vadászokat arra, hogy felfedezzék és alkalmazzák az innovatív megoldásokat. Külön öröm számomra, hogy a második legtöbb pályázat a drónok vásárlására szánt célterületre érkezett be, hiszen ez is jól mutatja, hogy a vadászati közösség nyitott az új technológiák iránt.

Az Országos Magyar Vadászati Védegylet megbízásából és szervezésem által egy szakbizottság létrehozása szintén fontos lépés a modern vadgazdálkodás irányába. Ezzel a kezdeményezéssel lehetőség nyílik arra, hogy a szakmai közösség tapasztalatait és javaslatait figyelembe véve az alkalmazott megoldások ténylegesen megfeleljenek a valós igényeknek.

A drónok, valamint a témához kapcsolódóan a mesterséges intelligencia kombinálása számos előnnyel járhat a vadgazdálkodás területén is, álljon itt néhány példa:

– A vadkárok folyamatos monitoringozása, az érintett területek pontos mérésére is használható, amire azért is van nagy szükség, mert tapasztalatom szerint sajnos sok esetben köszönőviszonyban sincs a bemondott területek nagysága a valós méretekkel. Az ellenőrzések a károk mielőbbi feltárását is lehetővé tennék vagy az esetleges agrotechnikai hibákat is hamarabb ki lehetne szűrni a fejlődő növényzetben.

– Az állandó és időszakos kerítések ellenőrzésében is pozitívan tudnánk használni a drónokat. Gondoljunk csak bele, hogy egy 50-60 hektáros kukoricatábla körbejárása mennyi időt vesz igénybe, míg a drón pár percen belül átrepüli az adott területet ezzel jelentősen csökkentve a ráfordított munkaidőt.

– A drónok alkalmazása a vagyonvédelem terén, valamint az illegális agancsgyűjtők megfigyelésében is nagy segítséget tudna nyújtani. Ezzel könnyebben nyomon lehetne követni, s talán a megfelelő határok közzé tudnánk szorítani ezt az illegális tevékenységet, amely rendkívül hátrányosan érinti a nagyvadgazdálkodókat.

– A szomszédos országokban, mint például Ausztriában is már nagyon jól működő rendszer lett kidolgozva őzgida- és fészekalj mentésre. Az mentőakciók megszervezésében az említett szakbizottság fontos szerepet jászhat, mely lehetővé tenné az adatok rögzítését és nyomon követesét egy újonnan kialakított informatikai rendszerben. Becsült adatok alapján Magyarországon 3000–3500 őzgidát kaszálnak el évente, azt gondolom, hogy ez egy óriási szám és jól tudjuk, hogy az őz táplálkozási szokásából kifolyólag nem okoz jelentős mennyiségű vadkárt. Gondoljuk csak bele milyen jó eredményt tudnánk felmutatni, ha a civilekkel, a gazdálkodókkal és madártani egyesületekkel közösen mentenénk az őzgidákat és a fészkek sokaságát. Talán a vadászat és a vadgazdálkodás imázsának sem tenne rosszat ez az összefogás.

Összességében elmondható, hogy az alkalmazott új technológiák – mint például a drónok – nemcsak a vadgazdálkodás egyes feladatainak hatékonyságát növelhetik, hanem hozzájárulhatnak a hosszútávú fenntarthatósághoz és a természetvédelemhez.

„A magas szintű technikák olyanok, mint a hegycsúcsok, melyeket köd borít. Te nem látod őket, mégis ott vannak.”

Yip Man
Szabó László, OMVV, Nógrád Megyei Vadász Szövetség elnöke
Forrás: Nimród