Egy nemzetközi kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a jégkorszaki barlangi medvék génjei továbbélnek a barna medvékben. A kihalt fajok eszerint genetikai síkon még több tízezer éven át részt vehetnek az evolúcióban.

DNS-vizsgálat segítette a kutatókat

A kutatócsoport eredményeiről a Nature Ecology and Evolution című szaklapban megjelent tanulmányban számolt be. Ron Pinhasi bécsi biológus és munkatársai egy barna medve és négy barlangi medve 71 és 34 ezer év közöttire tehető maradványaiból, pontosabban az úgynevezett sziklacsontból nyerték ki a vizsgált örökítőanyagot. A Bécsi Egyetem antropológiai tanszékének munkatársa fedezte fel, hogy ez a belsőfül-csont különösen sok örökítőanyagot tartalmaz és hogy ebből az emberek és a medvék esetében is jól konzervált régi DNS nyerhető ki.

A barlangi medvék valószínűleg sokban hasonlítottak a ma élő nagy testfelépítésű barna medvékhez, és elsősorban növényekkel táplálkoztak. Mintegy 25 ezer éve haltak ki, ehhez valószínűleg az ember is hozzájárult – vélik a tudósok.

A DNS-szekvenálás egy biokémiai módszer. A DNS szekvenciája határozza meg a sejtmagban, a plazmidokban vagy a mitokondriumban azt az örökletes genetikai információt, ami minden élő szervezet működésének alapprogramját adja.

Két barlangi medve maradványa Ausztriából származik, ugyanúgy, mint a barlangi medvékkel egy időben élt barna medve csontjai is. Ezen kívül a kutatók szekvenálták ma élő barna-, fekete- és jegesmedve, valamint pápaszemes medve és panda örökítőanyagát is. A kutatást Alex Barlow, a Potsdami Egyetem munkatársa vezette.

Keveredtek egymással a két faj egyedei

A DNS-szekvenálás alapján kiderült, hogy a barna medvék és a barlangi medvék egykoron legalább alkalmanként párosodtak és keveredtek egymással. Ahogy a 41 ezer éve élt barnamedvében, úgy a közelmúltban élt példányban is fellelhető a barlangi medve örökítőanyaga. Előbbi örökítőanyagának több mint 2 százaléka, utóbbi DNS-ének 0,9-1,8 százaléka egyezik meg a barlangi medvéével. A közös utódok eszerint termékenyek voltak, különben az örökítőanyag-keveredés nem őrződött volna meg.

A barlangi medvék nem „haltak ki” teljesen

Mivel az egyes egyedeknél a barlangi medvék örökítőanyagának különböző részei jelentkeztek, a DNS egy jelentős része valószínűleg megtalálható a mai barna medve-populációban. A barlangi medvék tehát nem haltak ki teljesen – fejtették ki a tudósok. A barlangi medvéknél is megtalálhatók a barna medve génjei, bár kisebb mértékben.

Azt, hogy a barlangi medve génjei a barna medve számára előnyt jelentett-e az evolúció során, ahogyan a neandervölgyi ember immunrendszerének génjei előnyt jelentettek a modern ember számára, nem tudni – mondta Pinhasi.

Forrás: MTI