A jövő hónapban mutatják be Vlagyivosztokban annak a laboratóriumnak a terveit, amelyet a világ paleogenetikai tudományos központjának szánnak. A beruházás a tervek szerint mintegy hatmillió dollárból valósul majd meg.

Egy dél-koreai, kutatásokkal foglalkozó alapítvány munkatársai együttműködve az orosz Északkeleti Szövetségi Egyetem tudósaival egy ideje már azon dolgoznak, hogy olyan kipusztult fajok genetikai térképét állítsák össze, mint a gyapjas mamut, a gyapjas orrszarvú vagy a barlangi oroszlán. Bár előreláthatólag még pár évbe telhet, hogy ezeknek az évezredekkel korábban kipusztult őslényeknek a genetikai szerkezetét összeállítsák, az a fő céljuk, hogy kutatási eredményeik felhasználásával „újraélesszék” ezeket a vadfajokat.

A fagyos föld kiválóan megőrizte a maradványokat

Ahogy arról korábban a hirado.hu is beszámolt, nemrégiben egy tökéletes állapotban megőrződött, 30-40 ezer éves csikó fosszíliáját találták meg Szibériában, Jakutföldön. Korábban pedig ugyancsak ebben a térségben barlangi oroszlánkölykök maradványaira bukkantak. A szakértők több alkalommal is elmondták, hogy az állandóan fagyott föld (permafroszt) kiválóan megőrzi a szöveteket, amelyek alkalmasak további tudományos vizsgálatokra és kísérletekre egyaránt.

A tudósok bíznak a ma is élő „rokonok” génállományában

Azonban a kipusztult fajok „feltámasztása” nem kis feladat, mivel az örökítőanyag, a DNS idővel lebomlik. A tudósok viszont abban reménykednek, hogy a mamutok és a barlangi oroszlánok olyan közeli rokonságban állnak mai is élő leszármazottaikkal, hogy azok génállománya képes lesz kitölteni az esetleges hézagokat.

Etikai kérdéseket is felvetnek a kutatások

Még ha tudományosan lehetséges is a több ezer éve élt vadfajok újraélesztése is, a projekt egy sor etikai kérdést is felvet. Azonban mindez nem tántorítja el a kutatókat a céljuktól.

Forrás: Iflscience.com / hirado.hu