Több millió forinttal érkezett a találkozóra a vállalkozó, akit golyózáporral fogadott egy férfi Vas megyében.

A támadó azzal az ígérettel csalta a kietlen területre, hogy nagy mennyiségű szarvasagancsot tud eladni neki. A rendőrség egyelőre nem nyilatkozik a Vas megyei ügyről. A Kékfény riportja.

A vadászok szerint talán Kínáig érő feketepiaca is kialakult az agancsoknak. A Vas megyei ügyészség közleménye szerint a gyanúsított szeptember 9-én álnéven felhívott egy vállalkozót, hogy nagy mennyiségű agancsot tudna eladni számára. A vállalkozó azonnal kapott a lehetőségen, és másnapra meg is beszélték a találkozót egy néptelen erdőszélen.
A vállalkozó rengeteg készpénzzel, 2,5 millió forinttal ment a helyszínre, ami az üzleti életben önmagában is szokatlan. Az eladó az utolsó pillanatban módosított a találka helyszínén, mert az eredetileg megbeszélt helyen állt egy autó. Ezek alapján egyik fél sem akarhatta, hogy bárki is tanúja legyen az üzletnek.
Az agancsot áruló férfi, mint kiderült, nem eladni akart, hanem gyilkolni. Egy 22-es kaliberű kispuskát szerzett be, majd amikor a vállalkozó megérkezett, azonnal tüzet nyitott rá. A férfit három golyó is eltalálta, de ennek ellenére sem esett össze. Visszaült autójába és elhajtott. A tettes további négy lövést adott le a kocsira.
A rendőrség még aznap elfogta a tettest, azóta előzetes letartóztatásban van. Áldozata életveszélyes sebesüléseket szenvedett, csak a gyors orvosi beavatkozás mentette meg az életét.

Egyedülálló eset
A magyar kriminalisztika történetében még sohasem fordult elő, hogy az agancskereskedelem kapcsán ilyen súlyos bűncselekményt kövessenek el. Igaz, arra sem volt példa még soha, hogy az agancsok ennyire kapósak legyenek, mint az utóbbi négy-öt évben.
Maróti Béla, aki a Veszprém környéki erdők vadgazdája, azt mondja, mostanában nem győzi visszautasítani a kéretlen érdeklődőket.

Nagy az érdeklődés
Az agancsokat hagyományosan dísztárgyként hasznosítják, esetleg késnyelet vagy gombokat készítettek belőle. Az utóbbi időben készítenek belőle lámpákat, esetleg bútorokat, ezek azonban meglehetősen exkluzív tárgyak, nehéz elképzelni, hogy havonta több tonna alapanyagra van szüksége a készítőknek – hangzott el a Duna Televízió Kékfény című műsorában.
Ezekhez a tárgyakhoz azonban csak a kifejezetten szép agancsokat használják fel. A kereskedők előszeretettel vásárolják a rossz minőségű, törött darabokat, amiből nagy valószínűséggel potencianövelőt készítenek.
A szarvasagancs potencianövelőként való használatáról az Országos Magyar Vadászkamaránál is hallottak már. Az új divat elsősorban a Távol-Keleten hódít. Székely István a kamara jogi képviselője a műsorban elmondta, tudomása szerint Új-Zélandon nagyüzemileg tenyésztik a gímszarvast, agancsát levágják, felőrlik, majd értékesítik Ázsiában.

A szarvasagancsnak nincs potencianövelő hatása, mint ahogy az orrszarvú tülkének sincs. Az orrszarvúval ellentétben azonban a szarvas magától ledobja az agancsát február végén, nem kell ezért bántani. Az erdőben heverő, hullott agancsot pedig csak össze kell szedni. Csakhogy ezt a törvény szigorúan tiltja. A hullatott agancs, miként az elejtett és elhullott vad is, a vadászatra jogosultak tulajdona – tájékoztatott Székely István, a Vadászkamara jogi képviselője.
Tehát az elhullott agancsot gyűjtők a törvény szerint tolvajok, aki pedig ezeket megveszi, orrgazdának minősül, hiszen lopott árul vásárol.

Forrás: hiradó