A hagyományteremtőnek szánt első szentmise szándéka: A 100 éve befejeződött első világháborúban elhunyt selmeci hallgatókért és erdész-vadász-bányász-kohász szakmabéliekért, valamennyi elhunyt kollégánkért.

Az oltár mellett, jobb és baloldalt helyeztük el az OEE és a MEVME zászlaját, majd a szentmise elején Puskás Antal házfőnök atya köszöntötte a híveket, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE) és az OEE megjelent tisztségviselőit, köztük Kiss László alelnököt, Szentpéteri Sándor igazgatót és tagjait, akik között szép számmal megjelentek távolabbi helyi csoportok tagjai is.

A szentmise eleji könyörgésben elhangzott és az Ige liturgiában felolvasott szentírási szakaszok arra fókuszáltak, hogy az Úrtól kell kérnünk, remélnünk az örök boldogságot, Rá kell alapoznunk az életünket. A Mózes ötödik könyvéből vett szentírási szakaszban Mózes a néphez intézett beszédét azzal kezdi, hogy „Féld az Urat, Istenedet egész életedben, tartsd meg parancsait és törvényeit, amelyeket meghagyok neked, fiaidnak és unokáidnak is, hogy sokáig élj.”

A 17-ik zsoltárban pedig a következőt éneklik az előénekes és a hívek:
„Előénekes: Szeretlek, Uram, Istenem, * én erősségem. Menedékem és sziklaváram, * szabadítóm te vagy, Uram.
Hívek: Szeretlek, Uram, Istenem, * én erősségem.”
A Szentleckében a zsidókhoz írt levelében arra tanít szent Pál, hogy Krisztus olyan főpapunk, akinek papsága örökké tart. Ezért tudja mindörökre üdvözíteni azokat, akik általa járulnak Isten elé, hiszen örökké él, hogy közbenjárjon értünk.

Az Evangéliumi szakasz szent Márk könyvéből pedig arról a jelenetről szólt, hogy abban az időben egy írástudó megkérdezte Jézustól: „Melyik az első a parancsok közül?”
Jézus így válaszolt: „Ez az első: Halld, Izrael! Az Úr a mi Istenünk, az egyetlen Úr. Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből! A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint önmagadat! Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.”

Antal atya homíliájában a szentírási szakaszok alapján fejtette ki, hogy csak szabályrendszerrel nem lehet kereszténynek lennünk, be kell engednünk Istent az életünkbe, rá kell hagyatkoznunk, különben a kereszténységünk is kiüresedik, elhal az egyén és a civilizációk szintjén is.

A szentmise szolgálatában segítettek: az oltárszolgálatban Rozovits Ferenc ÁESZ Budapesti HCS, az Olvasmányt Czirok István ÁESZ Budapesti HCS. A Szentleckét Schweighardt Ottó Vértesi HCS, az egyetemes könyörgéseket Boglári Zoltán, Göde Tamás, Schweighardt Ottó, Tóth Balázs (mindannyian Vértesi HCS) és Sebestyén János Székesfehérvári HCS olvasták fel.

A szentmise végén az áldás és elbocsátás előtt Szentpéteri Sándor, az OEE főtitkára köszönte meg a házigazdáknak a szentmise bemutatását a számunkra nyújtott tanítást, kiemelve azt, hogy mi is mondjunk igent az isteni megszólításra, ahogy a Magyarok Nagyasszonya, Szent Hubertusz, remete Szent Pál és Boldog Özséb is tette, és reményét fejezte ki a 2019. évben az újabb találkozásnak.
A világháború harcterein elesett vagy hadifogságba került selmeci diákok és már végzett szakemberek közül néhány név felolvasásával tette a főtitkár személyesebbé a megemlékezést.

A diákságból:
HIRSCHFELD ADOLF bányamérnök hallgató 1915. május 18. Galícia Sambor;
SAGAJCSÁN JENŐ vaskohómérnök hallgató 1916. december 6. Szlovénia Fajti Hrib;
IRSAY MIHÁLY erdőmérnök hallgató 1915. június 20 Galícia Klwow.

A gyakorló szakmabéliek közül:
SCHNEIDER RUDOLF bányamérnök Déva és Vidéke Vöröstoronyi szoros;
ROOB JÓZSEF kohófőmérnök Przemysl eleste után szibériai hadifogságba került;
MOLNÁR LAJOS bányatisztviselő repülő hadnagy. Olasz harctér, Doberdó;
BAUMGARTNER EMÁNUEL erdőmérnök Szerbia, Drina melletti harcok;
SZMIK ZOLTÁN erdész, 1914. szeptember 15. Boszniai Gruban hegy;
VILLÁNYI AMBRUS uradalmi főerdész és fővadászmester északi harcterek.

Az elbocsátás után a Bányász-Kohász-Erdész-Vadász himnuszok eléneklésével ért véget a szentmise.
Reményeink szerint jövőre ismét összejöhetünk közös imádkozásra, találkozhatunk az Eucharisztia közös megünneplésében!

Forrás: ForestPress