Míg tíz éve még alig-alig hallhattuk, addig ma egyre gyakrabban töri meg az éjszaka csendjét a toportyán semmivel sem összetéveszthető hangja. Egyes szakemberek szerint Somogyban szinte már kontrollálhatatlanul elszaporodott az aranysakál.

Az elmúlt évben drasztikusan lecsökkent a terítékre hozott dámszarvasok száma Somogy megyében. Ezt a szakemberek az aranysakálok számlájára írják, amelyről a nemrégiben tartott Vadgazdálkodási Konferencián is szó volt, ám nem mindenkinek az álláspontja ennyire egyértelmű a kérdésben. Sugár László vadbiológus egy interjúban lapunk kérdésére azt mondta: korábban Lábodon vizsgált dámteheneket, akkor több korokozót talált a terítékre hozott állatok testében, ezek meddőséget okoztak. A szarvasok számának csökkenése azonban tényként kezelhető, igaz lehet ez egy összetettebb probléma eredménye is. Az aranysakál azonban kétségkívül komoly károkat okoz a vadgazdálkodóknak.

– Nagyon sok van, mi már 27-et lőttünk ebben az évben – mondta Udvaros Zoltán, a Földtulajdonosok és Természetbarátok Látrányi Vadászegyesületének és a Bonnya és Környéke Vadásztársaság elnöke. – Dám nálunk nem sok van, inkább gímszarvas, de főleg a vaddisznóknál lehet észrevenni a sakálok pusztítását. Ha nem verődnek nagyobb csapatba a kocák, a sakálok kijátsszák őket. Hivatásos vadászok is látták, hogy hátulról az egyik sakál elkapta a koca lábát, az erre forgott körbe, eközben a másik sakál elvitte a malacát.

Szarvas esetében nem olyan gyakran tapasztalják Bonnyán és Látrány környékén a nádifarkas pusztítását, de ha megtalálja a frissen született borjút, akkor biztosan megfogja. Udvaros Zoltán elmondta: az idősebb tehenek jobban védelmezik borjaikat, a fiatalokat megijesztik a sakálok, s elharapja a torkát.

– Tíz éve még éppen csak hallottunk róla, hogy bejöttek Magyarországra az aranysakálok – tette hozzá a vadászati vezető. – Mára azonban jelentősen elszaporodtak, főleg a nádasos területeken. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy minél több essen: a vadászok, hivatásos vadászok lövik, nekik ezt honoráljuk is.

Hasonlóan járnak el Kutas környékén is, ott is nagyon elszaporodott az aranysakál, olyannyira, hogy az elmúlt évben hatvanat hoztak terítékre a vadászok. – Tagjainkat ösztönözzük, hogy lőjék a sakált – mondta Talián Attila elnök. – Ennek fejébe vadászati kedvezményeket kapnak, a hivatásos vadászokat pedig külön premizáljuk. Nagyon szapora állat a toportyán, mivel akár két-három kölyköt is ellik egy szuka. Ráadásul nehéz vadászni rá, mert még a rókánál is ravaszabb a sakál. – Mi viszonylag nagy létszámú vadásztársaság vagyunk, de kevés az aktív vadász – mondta az elnök. – Így nem egyszerű küzdeni a ragadozó ellen, de vannak nálunk megszállott sakálvadászok, ők rendszeresen járnak, s lövik is őket.

A Mezőcsokonyai Rákóczi Vadásztársaság tagjai is gyakran hallják a sakálok ordítását. – Csak a hangból tudjuk, hogy merre járnak – mondta Nagy László elnök. – Nehéz meglőni őket, mert éjjel járnak és nagyon jól rejtőzködnek.

Nagy László hozzátette: az elmúlt években jelentősen megnőtt az aranysakálok száma, amely mára odáig fajult, hogy szinte kontrollálhatatlan. – Valamikor láttunk egyet vagy kettőt, de most nagyon sok van. – A baj az, hogy egy időben tilalom volt rá, amikor nem lehetett lőni – húzta alá a vadásztársasági elnök. – Akkor aztán úgy elszaporodott, hogy most már alig lehet észrevenni a gyérítések eredményét. Nagy hibát követtek el, amikor a visszatelepülést ilyen módon segítették.

Forrás: Sonline