Az oroszlán az állatok királya, a legnemesebb és legfenségesebb ragadozó, a szavanna korlátlan és rettegett ura, Afrika legnagyobb vadásza - ezt mindenki tudja, aki valaha belenézett már természetfilmbe és/vagy az Oroszlánkirály rajzfilmbe.

Hasonló extrém menőségek mondhatók el a tigrisről is, csak persze afrikai helyett ázsiai relációban.
A tudományos realizmus jegyében most egy kicsit korrigálnunk kell ezt a képet: az oroszlán és a tigris valójában meglehetősen béna vadász. A különféle nemzeti parkokban, a természetes környezetükben megfigyelt állatok a vadászataik során az üldözőbe vett prédáknak csak alig 10-20 százalékát terítik le, a többi elmenekül előlük. Csak hogy árnyaljuk, hogy ez milyen alacsony arány: a magyar fociválogatott az elmúlt tíz évben a meccsei bő egyharmadát nyerte meg, vagyis kb. kétszer olyan hatékonysággal futnak ki az aranylábúak a pályára, mint az állatok királyai kaját szerezni.

Pedig azért lássuk be, a focistáinkat nem nagyon lehet a sportág csúcsragadozóinak nevezni.
A többi nagymacska sem dicsekedhet sokkal jobb sikerrátával: leopárdoknál és jaguároknál 13 és 38 százalék közötti vadászati hatékonyságot figyeltek meg, a gepárdoknál kicsit 50 százalék alattit. A farkasok 14 százalékkal szégyenkeznek, a jegesmedvék 10-15 százalék körül állnak. De a ragadozó madarak sem büszkélkedhetnek különösebben: a vándorsólyom 47 százalékban kapja el a kiszemelt áldozatát, vagyis többször marad éhes, mint ahányszor sikerrel jár. A legmagasabb hatékonyságot a szárazföldi ragadozók közül az afrikai vadkutya mutatja fel, 67 és 85% közötti adatokat mértek a megfigyelők. Persze a vadkutya falkában vadászik, szóval annyira nem fair az összehasonlítás.

A leghalálosabb vadász a természetben azonban a szitakötő (meg is érdemelné, hogy mi is sárkánylégynek hívjuk, mint angol nyelvterületen).
A Harvard biológusainak megfigyelése szerint , ha egy szitakötő 95% eséllyel kapja el a zsákmányát. Vagyis húsz kiszemelt vacsorából csak egy menekül el előle. Szakértők szerint ezt annak köszönhetik, hogy elképesztően fejlett a látásuk, illetve a szárnyaikat mozgató izom- és idegrendszerük, így nagyon gyorsak, nagyon jól manővereznek, és sosem veszítik szem elől a prédát.
(Versenyen kívül indul a kék bálna, ami napi 40 millió krillt, vagyis apró rákot fogyaszt el, tehát ha nagyon akarjuk, mondhatjuk, hogy négymilliárd százalékos hatékonysággal vadászik. De inkább ne akarjuk nagyon.)

Forrás: Index