Falkában vadászó kóbor kutyák okoznak kárt megyénk vadállományában.

Az elvadult, főként éjszaka aktív ebek megtámadják, majd elevenen széttépik az őzeket, a gidákat, a mezei nyulakat és a kotló fácánokat is. A vadászok egyetlen módon tudnak védekezni.

Világszerte egyre több kóbor kutya él a természetben. Egyes becslések szerint néhány év múlva számuk elérheti akár az egymilliárdot. S miközben létszámuk folyamatosan emelkedik, számos veszélyeztetett faj fennmaradását kockáztatják (egy tavaly publikált tanulmány szerint a kutyák a világ 188 veszélyeztetett faját fenyegetik), ugyanis a jellemzően utcára rakott ebek – a túlélés érdekében – hamar rászoknak az önálló zsákmányszerzésre, így a vadállományra; elkapják és megölik az őzeket, a gidákat, a mezei nyulakat és a kotló fácánt is. A probléma hazánkban, így megyénkben is jelen van.

– Lényegében a felelős állattartás hiányára vezethető vissza a kialakult jelenség. A térségünkben is előforduló kóbor állatokat jellemzően az egykori gazdájuk teszi ki az utcára. A városi ember egyszerűen megunja az állatot, és kiviszi a város szélére. De sokszor a tanyákról, majorokról szöknek meg, vagy adott esetben szándékosan engedik ki őket, hogy ne kelljen az etetésre pénzt fordítani – mondta el véleményét Hrabovszki János, az Országos Magyar Vadászkamara Békés Megyei Területi Szervezet elnöke és a Békés Megyei Vadász Szövetség elnöke.

A természetbe kerülve pedig a kutyák nagyon durva módon kezdenek el vadászni. Nagyon okosak, hamar megtalálják egymást, és kiosztják a szerepeket. Tudjuk jól, hogy a vadászat maga is sokak számára kifogásolható hivatás, de mi törekszünk arra, hogy a vadat úgy ejtsük el, hogy a lehető legkevesebbet szenvedjen, minél hamarabb kimúljon. Ezzel szemben a kóbor ebek falkába verődnek, kiszemelik a prédát, élve elkapják és leölik az állatot. Ráadásul a kutyák legtöbbször éjjel vadásznak, és így az egyébként éjszaka nyugalmat kereső vadállományt könnyedén megdézsmálják.

A kutyák főként tavasszal, a szaporodás idején okozzák a legnagyobb kárt, ilyenkor az útjukba kerülő összes, említett fajra veszélyt jelentenek. A hivatásos vadászok annak érdekében, hogy megóvják a magyar állam tulajdonát képező vadállományt – a jelenlegi lehetőségeik mellett – nem tudnak mást tenni, minthogy likvidálják a kárt okozó állatokat, így a rókát, az aranysakált és a kutyát is. A szakemberek 2016-ban összesen 6293 rókát, 423 kóbor kutyát, 121 aranysakált, 2017-ben pedig (99 százalékban feldolgozott adat) 6170 rókát, 413 kóbor kutyát és 217 aranysakált ártalmatlanítottak Békés megyében.
– Nem ismerünk más lehetőséget. Az elvadult állatokat nem tudjuk befogni, nincs a gyepmesterekhez hasonló felszerelésünk. Ráadásul magas kockázatot rejt magában egy kóbor állat megfogása, gondoljunk csak a veszettségre. Mindenkiben benne van a félsz, hogy egy idegen kutya meg ne marja – mutatott rá az elnök, aki szerint bár az emberek egyre inkább változnak, a jelenség mindaddig nem fog megszűnni, míg a felelős állattartás általánossá nem válik hazánkban.

Teljes kihasználtsággal működnek

Szinte nincs olyan település Békésben, ahol a kóbor kutyák ne lennének jelen. Az ebeket jellemzően gyepmester vagy a különböző megyei állatmenhelyek munkatársai fogják be. Utóbbiak szinte az év minden napján teljes kihasználtság mellett működnek. A Csabai Állatvédők Gyepmesteri Telep és Kutyamenhely titkára, Gubis Katalin elmondta, a menhely folyamatosan, körülbelül 200 százalékos telítettséggel üzemel, ami azt jelenti, hogy több kutya van egy kennelben, mint amennyi ideális lenne. Kiemelte, egyre komolyabb problémát jelent az, hogy nemcsak az utcáról begyűjtött, otthonról elszökött kutyák kerülnek hozzájuk (hosszabb, rövidebb ideig), hanem a gazdák által megunt vagy a megörökölt négylábúak is.

A gyulai székhelyű, dobozi telephellyel rendelkező Gyulai Állatvédő Egyesület 100–110 kutyát tud egyidejűleg befogadni. Galuska József elnök elmondta, napi szinten kapnak megkereséseket kóbor állatok kapcsán, azonban a menhelyen telt ház van. Az egyesület mindazonáltal a szabadkígyósi úton működő állatmenhellyel együttműködve arra törekszik, hogy a kóbor állatok bekerüljenek valamelyik telephelyre.

Forrás: Beol