2018-ban újabb 530 hektárral nőtt az örökerdők területe a Pilisi Parkerdőben, ahol számos természetvédelmi együttműködés, többek között a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszának UNESCO általi megerősítése is az év mérlegéhez tartozik.

A főváros környéki erdőterületet kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. 2018-ban is jelentős előrelépéseket ért el a folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodás kiterjesztésében. A természetközeli módszerek alkalmazásában országosan élenjáró erdőgazdaság Pilisszentkereszt térségében újabb 530 hektárral növelte az örökerdők területét, így már a kezelt terület 40%-án nagyterületű fakitermelések nélkül végzik gazdálkodási feladatukat a pilisi erdészek.

Az erdőgazdálkodás speciális szakterület, amely az ökológiai és a műszaki ismeretek szintézisét kívánja meg a szakemberektől, ezért a megfelelő képzettség az erdészet minden szintjén elengedhetetlen. Ezt a célt, az erdészeti szakmunkák minél magasabb szintű elvégzését szolgálják a 2018-ban megvalósult oktatási együttműködések, amelyek közül kiemelkedik a piliscsabai FM KASZK Dr. Szepesi László Mezőgazdasági, Erdészeti Szakgimnáziummal közösen megvalósuló képzési program. A Pilisi Parkerdő szakemberei részt vesznek a szakterületüknek megfelelő gyakorlati és elméleti képzésekben, így segítve a jól képzett munkaerő helyi jelenlétét.

Az idei évben a természet is segítette az erdészek munkáját, ugyanis a korábbi évekhez képest rekord mennyiségű tölgy- és bükkmakk termett a pilisi erdőkben. A természetközeli erdőgazdálkodásban az erdész szakemberek a természetes úton, az idős fákon jelentkező magtermésre alapozzák az erdő megújítását. A főváros környéki erdőkben az őshonos fafajok közül a tölgyek, a magasabb régiókban a bükk alkotják az erdők vázát. A Pilisi Parkerdő területének közel kétharmadán uralkodóak az ide tartozó fajok: a kocsányos, a kocsánytalan, a molyhos és a csertölgy, valamint a bükk. Azonban mivel időszakosan, egyes fajok esetében csak 5-8 évente teremnek, ezért a szakembereknek különösen fontos feladata a termés nyomon követése, ami az idei évben igen bőséges volt. Az erdőgazdálkodás fenntarthatósága szempontjából különösen fontos, hogy a helyben termett makkok, és a belőlük növekvő csemeték az eredeti állomány genetikai információit hordozzák. Ezt a természetes újulatot nevelve az erdészek megőrzik az erdő genetikai változatosságát, ami hosszú távú ellenálló képességet eredményez. A bőséges makktermések hasznosítása adja az alapját annak a szakmai folyamatnak is, amely során a gyengébb egészségi állapotú és minőségű sarjerdőket mag eredetű erdőkre cserélik le az erdőgazdaságnál. Az 50 éve következetesen zajló munka eredményeként idén tovább csökkent a sarjerdők aránya, a mageredetű erdőállományok uralják már a Pilisi Parkerdő erdeinek 56,2%-át. Mindez azért fontos, mert a múlt század közepéig jellemző nagy területű tarvágásos erdőgazdálkodás következtében lecsökkent őshonos mageredetű erdők arányát lassan, folyamatosan sikerül növelni. Természetesen nem baj, ha van sarjeredetű fa a faállományban (különösen természetvédelmi szempontból), de az problémát jelent, ha nagy területen csak sarjeredetű fák találhatóak. Az ilyen állományok sérülékenyebbek, és hosszú távon átalakításra szorulnak.

A vadgazdálkodás és az örökerdő-gazdálkodás összhangjának megteremtését is új módszerekkel segítik a pilisi erdész szakemberek. A vadállomány nagyságának felmérésére a hagyományos becslési eljárások mellet idén alkalmazták először az úgynevezett „vadhatás-becslést”, amikor az erdei vegetáció összképe alapján következtetnek a növényevő nagyvadfajok sűrűségére. A növényzet állapotának (az egészséges és a vadállomány hatását magán viselő megrágott, hántott, dörzsölt csemeték aránya), illetve a vadállomány egészségi állapotnak figyelemmel kísérését és sok egyéb tényezőt összevető, összetett módszer eredményeként világosabb képet lehet kapni a vadállomány méretéről. Ez az erdei élőhely szempontjából a hosszabb távon fenntartható vadgazdálkodáshoz ad fontos kiindulási alapot.

Számos természetvédelmi együttműködés is fémjelzi a pilisi erdészek 2018-as tevékenységét, amelyek jó mintát szolgáltatnak az aktív természetvédelmi módszerek eredményességére. A legjelentősebb ezek közül a Pilisi Bioszféra Rezervátum státuszának megerősítése volt, amit az UNESCO a tájhasználati jelleg, valamint a turisztikai és települési partnerségek szerepének kiemelése után tett meg. A rangos nemzetközi elismerés is azt jelzi, hogy a gazdálkodás, a természetjárás és a természetvédelem összhangjára törekvő pilisi erdőgazdálkodási modell kiállja az idő próbáját, és követendő példa.

A természetjárásban is számos eredmény született a 2018-as évben. Az Országos Erdészeti Egyesület által végzett országos reprezentatív közvélemény kutatás adatai megerősítették, hogy a főváros környéki erdők az ország leglátogatottabb turisztikai célpontjai közé tartoznak, amelyekben évente mintegy 25 millió látogatási alkalmat regisztrálnak a szakemberek. Az egyre növekvő érdeklődést megerősítik az új turisztikai létesítményekben lehelyezett látogatottság-számlálók, amelyek adatai szerint például a Prédikálószéki-kilátóban 2018-ban közel 40 ezren, a budapesti Kis-Hárs-hegyen található, októberben felújított Makovecz Imre-kilátóban két hónap alatt hét és félezren, azaz naponta átlagosan 100-an jártak.

A gyalogos természetjárás mellett a kerékpáros és a lovas turizmus fejlesztésében is jelentős előrelépések történtek 2018-ban a Pilisi Parkerdőben: átadták a Pilis Ride 56 kilométernyi lovas túraútvonalat és négy nyári istállót magában foglaló hálózatát, a kerékpáros turizmust szolgáló Pilis Bike nyomvonalak pedig 350 kilométer hosszúságúra bővültek, és közvetlenül csatlakoztatták az esztergomi vasútvonalhoz.

A természeti értékek védelmét elsődleges céljának tekintő Pilisi Parkerdő Zrt. fenti eredmények alapján folytatja immár 50 éve megkezdett működését a 2019-es évben is.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.