Az eseményen a Kárpát-medence természeti értékeinek nagyszerűsége és a vadgazdálkodás mellett a teljességre törekedve a témához kapcsolódó összes társterület bemutatkozik

Az előkészítés véget ért – jelentette ki Kovács Zoltán, a 2021. évi Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztosa. A megvalósítás már 2019-ben megkezdődik, a rendezvény logója és arculati elemei már el is készültek.

A 2021-es magyarországi vadászati világkiállítás előképe az 1971-ben világraszóló sikerrel megrendezett vadászati expó. Érdekesség, hogy a világ vadászainak találkozójára három évvel a csehszlovák bevonulás után került sor, ahol ugyanúgy látogatást tett Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, mint Fülöp edinburgh-i herceg. A világkiállítás jó alkalmat kínált arra is, hogy az emigráns magyarok hazalátogathassanak – emlékeztetett Semjén Zsolt egy közelmúltban rendezett háttérbeszélgetésen.

A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a vadgazdálkodás Magyarországon a hetvenes években világszerte elismert volt, és hangsúlyozta, hogy az expó nem a Kádár-rendszerről szólt, ahogy a két háború között gróf Károlyi Lajos Tótmegyeren megtartott találkozói sem a Horthy-korszakról, hanem a vadászatról és a vadgazdálkodásról. Az öt évtizeddel ezelőtti eseményen négy földrész ötvenkét országa vett részt, a világkiállásra ötszázezer külföldi érkezett, összesen egymillió jegyet adtak el.

Az 1971-es világkiállítás ötvenedik évfordulóján rendezik meg a vadászati világtalálkozót, amelynek az elnevezése egyelőre nem eldöntött, több variáció is felmerült. Ennek oka, hogy hivatalosan csak akkor lehetne világkiállításnak titulálni az eseményt, ha az nem tartana tovább három hétnél, illetve a magyar állam nem támogatná más államok pavilonjának megépítését. Ha nem sikerül megállapodni az engedélyt kibocsátó nemzetközi szervezettel, más elnevezést kell keresni az eseménynek. A szlogen azonban már megvan: „Egy a természettel, a létfenntartó vadászattól a fenntartható vadászatig”.

Az eseményen, amelyet szakmailag a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) felügyel, a Kárpát-medence természeti értékeinek nagyszerűsége, a vadgazdálkodás és a vadászati kultúra mellett a teljességre törekedve minden társterület bemutatkozik.

Az erdészetek segítségével bemutatják erdészeti kultúránkat, a természetvédelem ügyét, különös tekintettel a fenntarthatóságra.

A lovassportok több szakági világversenyét is Magyarországon rendezik ebben az évben, ahogy lesz nemzetközi sportlövő-, íjász- és solymászviadal is. Természetesen nem maradhatnak el a kutyabemutatók, főszerepben a vadász és magyar fajtákkal, a Városligetben pedig a vadászatot népszerűsítő tárlat nyílik Vadászat a művészetben, művészet a vadászatban címmel.

Mindezek mellett számos gasztronómiai eseményt, fesztivált is rendeznek országszerte, a Magyar Bocuse d’Or Akadémia bevonásával szeretnének egy világeseményt is Budapestre hozni. A gasztronómiához kapcsolódva bemutatkozik majd a magyar borkultúra is. Egyes események egész éven át tartanak majd.
Ami a helyszíneket illeti, a rendezvény központja a Hungexpo területén lesz, amelyet a magyar állam nemrégen vásárolt vissza. A létesítmény jelenlegi állapotában nagy események megrendezésére nem igazán alkalmas, ezért a régi csarnokokat felújítják, statikailag megvizsgálják, a vezetékeket és a nyílászárókat kicserélik, a belső terekből a zavaró oszlopokat eltávolítják. Épülnek új pavilonok is, továbbá rehabilitálják az expo területének teljes környezetét. Hogy a terület jól megközelíthető legyen, meg kell oldani a komplexum autópályához és vasútvonalhoz kapcsolódását is. Fontos rögzíteni, hogy az épületeket nem kizárólag a vadászati kiállításra újítják fel, illetve építik fel, hiszen egy évvel korábban, 2020-ban az eucharisztikus világkongresszus egyik helyszíne is a Hungexpo lesz, továbbá évente számos kiállításnak és rendezvénynek ad majd otthont a park.

Az állatkert az 1971-es rendezvénynek is az egyik fő helyszíne volt, így lesz ez két év múlva is, az addigra elkészülő biodómmal együtt. Fontos helyszín az ugyancsak rekonstrukción áteső Kincsem Park, amelyet Semjén Zsolt tájékoztatása szerint összekötnek majd a Hungexpo területével. Több rendezvény helyszíne lesz a hatvani vadászmúzeum, és bevonják majd a helyszínek közé Keszthelyen Hídvégi Béla, Vásárosnaményban Kiss B. Zoltán gyűjteményét.

A határon túli magyar területeken szintén lesznek programok, a székelyföldi Sárkány Árpád a szervezőbizottság tagja is. Az állami erdészetek saját kiállításokkal is jelentkeznek, és a miniszterelnök-helyettes reményét fejezte ki, hogy akár a kistelepülések faluházaiban is berendeznek majd a helyi vadászati hagyományokat bemutató helyiségeket.

A rendezvény előkészítése három fő pilléren nyugszik: Fürjes Balázs mint Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár feladata a 2020-ban rendezendő eucharisztikus világkongresszus és a vadászati világkiállításra épülő infrastruktúra megépítésének felügyelete. Ide kapcsolódnak a közlekedési fejlesztések, vagyis az új villamosvonal és mozgójárda megépítése, továbbá a Hungexpo pavilonjainak a rendezvényekre történő átalakítása.

A második pillér a nemzetközi vadászati szervezetek meghívása, amely legtöbbször a külföldi agrárminisztériumokon keresztül történik, és a magyar állam invitálja meg az adott országokat. Végül Kovács Zoltán, az esemény kormánybiztosa a konkrét rendezvények lebonyolításáért felel majd.
Létrehoznak egy üzleti szemléletű, ám nonprofit projektcéget, amely a szervezésért felel, illetve a kifizetésekért, vagyis, hogy mely szervezetet mekkora összeggel támogatnak.

A munka megkezdésére hétmilliárd forintot biztosított a kormány, a végső, 2020-as és 2021-es költségvetést 2019 első felében kell a kormány asztalára tenni. A remények szerint a vadászati világkiállításra egymillió látogató érkezik majd.

A rendezvény hatalmas üzlet is egyben – mutatott rá Semjén Zsolt. Tény, a vadászat nem a legszegényebbek kedvtelése – az amerikai, német és orosz vadászok igen sokat fordítanak szenvedélyükre –, a vadászatok mellett magas minőséget képviselő szállodákra, éttermekre is költenek, és útjaikra családtagjaik is elkísérik őket, mindez rendkívül komoly bevételt jelent az államnak. Semjén Zsolt megjegyezte: a vadászterületek értelemszerűen iparmentesek, éppen ezért kevésbé tehetős régiókban találhatók, így a bevétel egy jelentős része ott keletkezik, ahol a legnagyobb szükség van rá. Az országban hatvanezer vadász és négyszázötvenezer horgász él, akikre ugyancsak számítanak majd a külföldi látogatók mellett.

Forrás: Magyar Hírlap