A vadászat sokkal több annál, mint ahogyan általában a társadalmi tudatban megjelenik.

Interjú dr. Forgács Barnával, a Hajdú-Bihar Megyei Vadászkamara elnökével.
A vadászati idényeket törvény szabályozza, így például szőrmés ragadozókra, vaddisznóra korlátlanul, tehát most is szabad vadászni. Viszont egy szoptató kocát vagy előrehaladott vemhes kocát természetesen a jóérzésű ember nem lő le – hangsúlyozta a Naplónak adott interjújában dr. Forgács Barna, a Hajdú-Bihar Megyei Vadászkamara elnöke.

Mi adja a vadászat szépségét, lényegét, savát-borsát?
A vadászat sokkal több annál, mint ahogyan általában a társadalmi tudatban megjelenik. Sokszor inkább a pejoratív összefüggések vannak túlsúlyban – ez igazságtalan megítélése a vadászatnak. A vadászat ugyanis tulajdonképpen a természet szeretetéről szól mindenekelőtt. A vadgazdálkodó és földet hasznosító földművelő a mezőgazdasággal összhangban egy okszerű együttműködésre kényszerül. A vadászati tevékenység elsősorban nem a vad elejtésére és nem mindenáron a húsért való küzdelemre irányul, hanem szól mindenekelőtt a környezet természetszerű hasznosításáról is. Ennek része a vad is évezredek óta, ez nem vitatható. A vadászat ugyanakkor kikapcsolódás is, egy szellemi kultúra, egy több évezredes tradíció része. Ebben Magyarország mindig kiváló szerepet töltött be. Sőt a vadászati tevékenységnek az élőhely fenntartása is része, s csak utolsósorban szempont az, hogy esetleg a karácsonyi húslevest meg tudjuk színesíteni például egy fácánnal. Ez nyilvánvalóan egy exkluzivitás annak, aki megengedheti magának, de összességében a vadászat nem csak erről szól.

Nálunk mely vadak jellemzőek?
Hajdú-Biharban is jön fel a gímszarvas, ami valóban komoly károkat tud okozni, de például az őz, a fácán, a nyúl nem. A mezőgazdaság problémája azonban nem abból ered, hogy a vadkártétel milyen nagy. Hajdú-Bihar megye elsősorban apróvadas terület, ám itt is az apróvadak mennyisége a korábbiak ötödére esett vissza. A nagyvadállomány pedig (mely esetenként nagy károkat is tud okozni), a vaddisznó, a dámvad és a gímszarvas állománya viszont az ötszörösére nőtt. Ennek komplex oka van, mely a környezet- és a földhasznosítás változásában keresendő. Idetartozik az is, hogy az EU-s támogatások értelmében a rendelkezésünkre álló földterületet milliméter pontosságra hasznosítani kell. Nyilvánvaló, hogy a gazdaságilag hasznosítható növényeket vetjük maximálisan, emiatt pedig eltűnnek a csenderesek, árokpartok, gazosok, és nem lehetnek gyomnövények se, mivel az is szankciókkal jár. Van persze, aki a művelési kényszer nélkül is megszünteti a vadak élőhelyeit. Mindezeken kívül a vadak ellen van a növényvédelem is, mely közvetve a gazdasági értékkel rendelkező vadállatok megélhetését is rontja.

A túlzott vadászat nem oka az állománycsökkenésnek?
A túlzott vadászat soha nem volt jellemző a megyében. Annyira egyik vadgazda se gyéríti meg a törzsállományt (ha egyáltalán van), hogy minimalizálja a következő évi szaporulatot, mert az irracionális lenne. De nem is jellemző.

Hajdú-Bihar a fácán, a nyúl és a vadkacsa hazája volt.”
A nemzeti parki korlátozások miatt a legjelentősebb kacsás területek gyakorlatilag kiesnek a vadkacsavadászati lehetőségből. A vadlibák vadászatát pedig furcsamód akkor engedélyezi a törvény, amikor nem tartózkodnak a térségünkben. Hajdú-Biharban egyébként körülbelül 25 ezer őz van, valamint vaddisznó, nyúl és muflon. A vaddisznóállomány növekszik, ám ez káros az apróvadas területen, mivel megeszi a fácántojást, és a fiatal nyulakat is elkaphatja. Teljesen új jelenség a megyében, hogy egyre-másra jön fel a gímszarvas, ami egyre több kárt okoz. Ha ezt a vadgazdálkodó nem tudja összeegyeztetni a mezőgazdasági földtulajdonosokkal, akkor abból nagyon kellemetlen következmények származhatnak.

Mit mond a jog?
A vadászati jog alapvetően a föld tulajdoni jogához kapcsolódik. A vadászatról annak van joga intézkednie, akinek a tulajdonában van a föld. Ez azonban nem jelenti azt, hogy automatikusan vadászhat a területén. Azt gazdasági társaságként vagy vadásztársasági formában kell hasznosítani. Annak tagjaként a tulajdonos is vadászhat, de olyan címen nem, hogy az az ő földje, és azt csinál rajta, amit akar. A vadászoknak pedig, mivel más földjén vadásznak, bérleti díjat kell fizetniük. Az új, 20 évre szóló földhaszonbérleti szerződéseket tavaly kötötték meg, és a vadászatért minden évben ki kell fizetni a megállapított díjat, amely hektáronként 100–150 forint. Aki ezt elmulasztja, az automatikusan kizárja magát a vadászati lehetőségből. A vadásztársaságok vezetéséhez most már olyan szakemberek kellenek, akik nemcsak a vadászatban, hanem az informatikában is járatosak, mivel a hatóságokkal a kommunikáció az internetes ügyfélkapun keresztül zajlik, és ilyet nagyon nehéz találni. Pluszteher továbbá, hogy ma 3 ezer hektáronként hivatásos vadászt kell alkalmazni, és minden megkezdett további hektár után még egy hivatásos vadászt kell felvenni. A bérük mellett ruházat, fegyver, lőszer, kocsi, vadászház, hűtőház is kell, s mindez nagyon költséges. Az azonban kijelenthető, hogy a hivatásos állomány tagjai nagyon jól felkészültek, intelligensek, és profi módon végzik a szakmájukat.

Hol vannak jó vadászterületek Hajdú-Biharban?
A bihari és a sárréti részen még most is van jó nyúlállomány. Fácán is van, ahol kevésbé intenzív a mezőgazdaság, és változatosabb, apró táblák és csenderesek is vannak. Ott még egyértelműen felfedezhetők a klasszikus apróvadak. Hortobágyon is kifejezetten jó nyúlállomány él. Az is elmondható, hogy ahol 50-100 embernek érdemes eltöltenie nyúlbefogással egy napot, ott a vadászoknak is marad. A vadászat nemzetgazdasági szinten is nagyon komoly bevételi forrás. Sajnálatos módon az igény csökken az élő nyúl iránt, s nem mellékesen a nyúl ára is igen magas ma. Mindemellett az apróvadállomány csökkenését a vízhiány is okozza, hiszen Hajdú-Biharban nem bővelkedünk természetes tavakban, folyókban, s Debrecen környékén is a vízhiány okozta a legnagyobb problémát.

Kik vadászhatnak?
Hajdú-Bihar megyében összesen 3400 sportvadász és hivatásos vadász van a 86 vadászati társaságban, vadászati egységben. Ezek 80 százaléka társasági formában működik, 20 százalék pedig gazdasági társaságként. A 86 társaságnak éppen tavaly volt a területszerződése, melyek 20 évre szólnak, és kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé teszi a vadgazdálkodók tevékenységét és hosszabb távon megtérülő beruházásait. Az erre az időszakra szóló vadgazdálkodási ütemtervek elfogadása éppen ezekben a hónapokban történik. Segítség az a decemberben elfogadott törvényi változás is, amely az előző évihez képest 100 százalékkal megemeli a vadászati jegyek árát, 10 ezerről 20 ezer forintra. Ezt az Országos Magyar Vadászkamara visszaosztja a vadászati alapba, és a vadásztársaságok pályázhatnak rá. Tavaly mintegy 500 millió forintot lehetett pályázati úton vadélőhelyek fejlesztésére fordítani. Az előző évben a megye vadásztársadalma csaknem 50 millió forinthoz jutott ezáltal, most pedig Hajdú-Biharból 76 elfogadott pályázat érkezett, amelyek révén 48 millió forinthoz jutottak az itteniek.

Milyen engedélyek birtokában és mikor szabad vadászni?
A vadászati feltételek között alapvető a büntetlen előélet. Most már a tanfolyami részvétel is kötelező, utána pedig le kell tenni egy szakmai vizsgát is, amely elméleti, gyakorlati és fegyverhasználati részekből áll. A vadászat igen veszélyes üzem, s például a hajtás után le kell törni a puska csövét, és ki kell üríteni belőle a lőszert. Szerencsére ma már nem veszik zokon a vadászok, ha figyelmeztetik őket erre. Ennek köszönhetően nálunk nagyon ritkán történik vadászbaleset. A vadászati idényeket is törvény szabályozza, szőrmés ragadozókra például korlátlanul, tehát most is szabad vadászni. Természetesen például egy szoptató kocát vagy előrehaladott vemhes kocát jóérzésű ember nem lő le. Egész évben vadászható a róka és a sakál is. Őzbakot április 15-től szeptember 30-ig lehet lőni, fácánt október 1-től február 28-ig, míg nyulat október 1-től december 31-ig lehet vadászni Hajdú-Bihar megyében.

Külföldiek járnak még ide vadászni?
Igen, de az érdeklődés csökken. Ennek egyik oka az, hogy ott is pénzszűkében vannak, és nagyon magasak a költségek. Főként Német-, Olasz, Francia- és Spanyolországból érkeznek hozzánk vadászok, de előfordulnak ukrán vendégek is. Tudomásom szerint a megyében a legnagyobb 600 gramm fölötti bakot éppen egy ukrajnai vállalkozó lőtte.

Mi lesz a vaddal?
Terítéket készítenek, az elejtők szétosztják vagy értékesítik. Kiadják a vadászrészt is, és általában nem az számít, hogy ki mennyit lőtt, hanem igazságosan osztják szét. Természetesen az állatnak megadandó végtisztességnek is nagyon magas kultúrája és elvárása van (ahogy a vad életében is), nem mindegy például, hogy melyik oldalára fektetik a lőtt vadat, nem szabad átlépni. A hivatásos vadász a vad vérébe mártott töretet átadja az elejtőjének, s ő a kalapjához teszi, így jelezve, hogy eredményes volt.

A vadászatok rituáléja hogyan zajlik?
A jogszabály szerint is csak alkoholmentes állapotban szabad megjelenni a vadászaton. Egyre inkább adnak a vadásztársak arra, hogy a vadászathoz illő és méltó öltözékben jelenjenek meg (ami egyébként költséges is), aztán megbízható, jó fegyverrel is rendelkezniük kell, rendezettnek kell lenniük az orvosi vizsgának, a fegyverengedélyeknek, és minden évben ki kell váltani a vadászjegyet (ez is most zajlik a megyében).
Akkor az nem jellemző, hogy vadászat előtt áldomást isznak? Kürtszó van még?
Kürtszó egyre inkább van, és nemcsak az elején, hanem a végén és a teríték összeállításakor is, és minden állatnak megvan a maga szignálja. Ezt az etikettet nyomtatott formában is megjelentettük. Az alkoholfogyasztás a vadászat után is bonyolult lenne, hiszen autóval mennek haza, és a fegyver is az autóban van, ami csak újabb problémákat vet fel.

A mindennapi életben a civilek is egyre gyakrabban találkoznak vadakkal.
Teljesen érthetetlen, hogy az állat ott is megjelenik, ahol zaj, forgalom, autók, emberek vannak, tehát lakott területen belül is. Pedig a vaddisznó félénk állat. Szeptember elsején például éjszaka két órakor éppen itt a Honvéd utcán kellett a hivatásos megyei fővadásznak rendőri intézkedésre lelőnie egy vaddisznót. Ez egyébként nem vadászatnak minősül, hanem kilövésnek. A Kartács utcán ugyanez van, a két klinika között szinte állandóan látjuk hajnalonta és esténként, hogy kint turkálnak a vaddisznók. A civileknek ilyenkor az illetékes vadásztársaságot kell értesíteniük. A vadászok etetéssel próbálják orientálni és kijjebb húzni az állatokat.
Megjegyzem, a Nagyerdőn nemcsak a város közelsége miatt gond lövést leadni, hanem azért is, mert nagyon sokan futnak, bicikliznek ott. Életveszélyes lehet, hiszen egy golyó 3 ezer méterig halálos lehet!”

Teljesen kikapcsolódni mikor szoktak a vadászok?
A jó hangulatnak a vadásznapok rendezvénye az egyik formája, amely nagyon komoly hagyományra tekint vissza. Mintegy tíz évig Hortobágyon tartottuk a vízi színpadnál, ahol a csárda, a Kilenclyukú híd, a vásár, a fellépők olyan miliőt kínáltak, amivel senki más nem dicsekedhet. Aztán Nánáson, majd kétszer már a tiszacsegei gyönyörű galériaerdő alatt ünnepeltünk, és neves művészek is mindig velünk tartanak. Legutóbb Stohl Andrással, Bodrogi Gyulával voltunk, s a Tiszának és a kompnak is köszönhetően olyan egyedülálló környezetben élvezhettük az alkalmat, ahol nemcsak több száz helyen megy a főzés, hanem már a sör, a bor, a pálinka is megengedett.

Forrás: Haon