De sajnos, a megmaradt zöldövezetek is veszélybe kerülnek, és még intenzívebbé vált Románia-szerte és globálisan az erdőirtás.

A Földön jelenleg annyi szabad terület van parkokban, erdőkben és felhagyott, parlagos területeken, ahová 1,2 trillió fát lehetne elültetni. Ha ez a nagy globális faültetési akció megvalósulna, az új erdőségek képesek lennének egy évtizednyi széndioxid-kibocsátást semlegesíteni - írja a The Independent egy friss tanulmányra hivatkozva. A szerzők szerint a faültetés és erdőtelepítés a leghatékonyabb módja a klímaváltozás elleni küzdelemnek. A kutatók műholdképek és egyéb, globálisan gyűjtött adatok alapján 3 trillióra becsülik a fák számát. Thomas Crowther, a tanulmány vezető szerzője szerint mindeddig lebecsülték az erdők mint potenciális faktorok szerepét a klímaváltozás elleni harcban. Ez a 3 trillió fa 400 gigatonna széndioxidot köt le jelenleg, és ha ezt további 1 trillióval növelnénk, az atmoszférából több száz gigatonnányi CO2-t vonhatnánk ki - fejtette ki.

A fák a legerősebb fegyvereink a klímaváltozás elleni harcban, szögezte le. A kutatási eredmények nyomán az ENSZ Billion Tree Campaign ("Egymilliárd fa") faültetési kampányát - melynek keretében máris 17 milliárd fát ültettek világszerte a résztvevők - átnevezték Trillion Tree Campaign-nak. "Nem a városi zónákra vagy a mezőgazdasági területekre koncentrálunk, hanem a leromlott állapotú, felhagyott területekre. Lehetőségünk van a jelenünk legnagyobb kihívásaira választ találni, vagyis a klímaváltozásra és a biodiverzitás csökkenésére. (A faültetés) szép dolog, amibe mindenki bekapcsolódhat. A fák szó szerint boldogabbá teszik az embereket a városokban, javítják a levegő, a víz, az élelem minőségét, az ökoszisztéma-szolgáltatásokat, ez egy könnyen felfogható és érzékelhető dolog" - nyilatkozta a tudós. Ezzel egyidőben azonban globális szinten továbbra is hatalmas problémát jelent az erdőirtás. Egy friss jelentés szerint, amelyet az Európai Unió leginkább érintett országairól készítettek kutatók, aktivisták és a civil társadalom tagjai, az európai erdőségeket is fenyegeti a letarolás, az illegális vagy nem fenntartható kitermelés, annak ellenére, hogy már számos lépés történt a jelenség megfékezésére. Az Európai Unióban 182 millió hektárnyi erdőség van, és ezeknek csupán kevesebb mint 1%-a maradt meg természetközeli állapotban. Számos országban ugyanakkor nemcsak a meglévő, őshonos erdőségek irtása jelent gondot, hanem az elbaltázott, a helyi ökoszisztémák jellegzetességeit figyelmen kívül hagyó újraültetések is új problémákat okoznak, ha nem őshonos vagy egyenesen invazívnak számító fafajtákat telepítenek egyes területekre (ennek romániai esettanulmányát szépen végig lehet követni a Plantam fapte bune nevű akció nyomán).

Az érintetlen erdők leltára csigalassúsággal bővül
A jelentés Románia kapcsán megjegyzi: az országban terülnek el az EU utolsó, legnagyobb kiterjedésű öreg erdői és érintetlen erdői. Míg a 20. század első felében még mintegy egymillió hektárnyi érintetlen erdőség volt Romániában, az 50-es években az államosításokat követően elkezdődött a kitermelésük. Az utóbbi évtizedekben pedig a helyzet csak még rosszabbá vált, a megmaradt erdőségeket is megtizedelték, és becslések szerint ebben az utolsó időszakban a kitermelések fele illegálisan történt. Még így is megmaradt néhány érintetlen erdős terület, főleg a Déli-Kárpátokban, ahol sok helyen még most sincsenek utak, sem kijelölt ösvények; az ilyen valódi vadon ma már nagyon ritka Európában, csak Észak-Skandináviában van rá példa – írják a jelentés szerzői. Még 2004-ben felmérték a romániai érintetlen erdőket, az eredmény szerint abban az évben összesen 218.000 hektár volt belőlük. A jelentés szerint valószínűleg alulbecsülték a valós helyzetet, mert az erdők adminisztrátorai nem jelentették le azokat az érintetlen erdőségeket, amelyeket ki akartak termelni. Azóta 15 év telt el, és hatalmas területek vesztek el az erdőségekből. Az öreg és érintetlen erdőségek kitermelése folytatódik, mivel nem élveznek elégséges védelmet; nagyon elterjedt a korrupció az ágazatban, a meglévő törvényeket nem tartják be, és nem utolsósorban nagy a kereslet a fára. A nem megfelelő adatgyűjtés és a kormányzati ellenőrzés hiánya miatt jelen pillanatban lehetetlen megmondani, még mennyi természetközeli és érintetlen erdőség maradt meg Romániában. Szakértők és civil szervezetek 100-200 ezer hektárra becsülik az érintetlen erdők területét.

A magas természeti értékű erdők (beleértve az öreg erdőket) kiterjedése ennél nyilván jóval nagyobb; azok tartoznak ide, ahol ugyan rendszeresen folyt fakitermelés akár évszázadok óta, de a hagyományos módszerekkel, amelyek nem befolyásolták annyira az erők ökoszisztémáit. A legtöbb ilyen erdő a romániai nemzeti parkokban és a Natura 2000-es természetvédelmi területeken található. Még itt sincsenek biztonságban, mert az ipari fakitermelés mindenhol jelen van, bár az illetékes hatóságok gyakran szabnak ki büntetéseket az illegális fakitermelést végző cégekre. Általános jelenség, hogy többet vágnak a kitermelési helyszínen, mint amennyire engedély volna. A 13 nemzeti park közül 12-t a Romsilva erdészeti vállalat adminisztrál, amely közvetlenül érdekelt a fakitermelésben. Volt parkmenedzserek és a nemzeti parkok tudományos tanácsainak volt tagjai szerint a Romsilva megakadályozta, hogy a nemzeti parkok bizonyos részeiről teljesen kitiltsák az emberi tevékenységeket, így a fakitermelést is. Inkább kitermelni akar a Romsilva, mint a nemzeti parkokat védeni – áll a jelentésben. Ráadásul a parkmenedzsment finanszírozása olyan alacsony, hogy a teljes munkaközösség anyagilag a Romsilvától függ. A jelentés szerint Románia ignorálja az EU természetvédelmi irányelveit, a Natura 2000-es területeken zajló erdőirtások súlyosan károsították a természetet. A 13 nemzeti park közül csak egyetlen esetében élvez valódi védelmet a terület 75%-a, a Természetmegőrző Hálózatok Nemzetközi Uniójának (International Union of Conservation Networks, IUCN) kritériumának megfelelően. Ez azt jelenti, a terület 75%-án tilos az (emberi) beavatkozás. Ezeken a ritka “védett térségeken” (nonintervention zones) kívül a nemzeti parkok és rezervátumok semmiben nem különböznek egy akármilyen fakitermelési helyszíntől.

Még az UNESCO által védett világörökség-helyszínek bufferzónáiban is kitermelés zajlik, és buldózerek vágnak utakat az öreg erdők szívéig. Még 2012-ben, jelentős nemzetközi civil szervezeti nyomásra született egy miniszteri rendelet az érintetlen és kvázi-érintetlen erdőségek országos leltárának elkészítéséről. A rendelet célja az volt, hogy az érintetlen erdőségekben megakadályozza a fakitermelést, ám az erdők leltárba vétele lassú és bürokratikus folyamat: jelen pillanatig csupán 21 ezer hektár erdőt vettek nyilvántartásba érintetlenként, írják a jelentés készítői. Az Agent Green környezetvédő szervezet nemrég sokkoló adatokat közölt, miszerint a hivatalos kormányzati becsléseknél kétszer nagyobb az illegális fakitermelés mennyisége. Minden évben mintegy 38 millió köbméter fát termelnek ki az országban, azaz 20 millió köbméterrel többet a megengedettnél. Ez csak a helyi és országos hatóságok cinkosságával lehetséges, valószínűleg számos döntéshozó érdekelt az illegális kitermelésben – zárul a jelentés romániai fejezete.

Globálisan is egyre intenzívebb az erdőirtás A Green Report portál azt írja, Brazíliában az amazonasi esőerdők irtása még intenzívebb lett, mint az utóbbi évtizedben bármikor. Afrikában és Délkelet-Ázsiában is nőtt az erdőirtás üteme: ezekben a térségekben elsősorban a kakaó- és olajpálma-ültetvények terjeszkedése miatt vágják ki a fákat. A pálmaolaj iránti kereslet exponenciálisan nőtt az utóbbi években, és most már lassan a szupermarketekben kapható termék felében megtalálható. A pálmaolaj-ültetvények ugyanakkor elveszik az élőhelyet - az erdőket - számos ott élő állatfajtól. "Szumátra és Borneó szigetén található a Föld egyik utolsó nagy egybefüggő esőerdeje, amelyet elképesztő ütemben irtanak, hogy helyet csináljanak az intenzív olajpálma-ültetvényeknek, súlyosan veszélyeztetve ezzel a biodiverzitást, és fajok ezreit sodorva a kihalás szélére. Az egyik ismert példa az orángután, ami már csak ezeken a területeken található meg, és élőhelye súlyos veszélyben van. De nemcsak az orángutánról van szó, hanem a borneói törpeelefántról, a szumátrai orrszarvúról, a ködfoltos párducról, és még sok ezer más, hasonlóan értékes fajról, amelyek nagyon hamar örökre el fogna tűnni a Föld színéről, ha az erdőirtások tovább folytatódnak. További probléma a pálmaolajjal Európa szempontjából, hogy több ezer kilométerről szállítják ide, ami szintén nagy környezetterheléssel jár, szemben azokkal a növényi olajokkal (repce, napraforgó stb.), amiket nálunk is meg lehet termelni" - áll a Jane Godall Intézet honlapján közölt, a pálmaolaj fogyasztásának megállítását szorgalmazó felhívásban.

Forrás: Transindex.ro