Még le sem kanyarodtunk a Nyíradonyt Nyíracsáddal összekötő útról, már három dámszarvastehén „köszöntött”.

Amikor pedig ráhajtottunk a NYÍRERDŐ Zrt. Gúthi Erdészetének vadászházához vezető bekötőútra, egy koronás gímszarvas kocogott el előttünk. Mintha a vendégek üdvözlésére készült koreográfia részei lettek volna.

Az erdészet dolgozóinak mindennapi látvány; nekünk, idegeneknek igazi vadregényes belépő egy másik világba.

Az Alföld északkeleti térségét alkotó Nyírség déli részén, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék határán fekszik az 5175 hektáros Gúthi erdő. Alföldi mércével mérve kiemelkedően nagy összefüggő erdőtömb, ráadásul ritkaságszámba menő növény- és gazdag állatvilágának köszönhetően hazánk egyik legkülönlegesebb természeti értékeit őrzi. Híres dámvadállományáról, innen kerültek ki a világranglista dobogós trófeái.

A Gúthi erdő története a 13. századig nyúlik vissza. Árpád-házi Péter király idején Guth és Keled, a németországi Hohenstaufenből származó, nemzetséget alapító testvérpár – kései leszármazottaik az erdélyi Báthory család – a testőrség parancsnokai voltak, s hűségük jutalmául hatalmas birtokot kaptak Bihar és Szabolcs vármegyékben.

„A nagy gúthi erdőtömb négy község határában terül el, az erdészet egyike a NYÍRERDŐ kilenc egységének”

– magyarázta Pósán Ferenc, a Gúthi Erdészet megbízott igazgatója, aki a szomszédos Nyíracsádon született. Több mint nyolcezer hektáron gazdálkodnak – termőhelyi adottságaikat tekintve a részvénytársaság legjobbjai –, s ennek kétszeresén végeznek vadgazdálkodást. „Ez az erdőtömb valószínűleg a világ legszebb akácosai közé tartozik” – hangsúlyozta a szakember, hogy ez a fafaj a területnek több mint felét teszi ki, a negyede kocsányos tölgy, a többin a nyár és a fenyő osztozik.

Az erdőgazdaságnál a kerületvezető erdészek egyben vadászok is, így könnyen összehangolható a két tevékenység. „Minden az erdőben dől el, a tő mellett élő és dolgozó szakemberek tudják a legjobb döntéseket meghozni. Aki felelős a vadgazdálkodásért, ugyanaz felel az erdőgazdálkodás sikeréért is” – jegyezte meg az igazgató.

Gúthon világhírű az 1970-es évek elején betelepített dámvad, a világranglista első három helyezett trófeáját – 1991, 2002, 2017 – ott ejtették el.

A Kis-Ázsiából származó faj kiváló élettérre lelt a Nyírségben, s ehhez jön a gondos vadgazdálkodói munka. Más vadfajok is vonzzák a vadászat szerelmeseit, jelentős gímszarvas-, vaddisznó- és őzállománnyal rendelkeznek. A Gúthi Erdészet vadászterülete a világon az egyetlen, amely vadgazdálkodási munkájáért kétszer is elnyerte a Nemzetközi Vadvédelmi Tanácstól az Edmond Blanc-díjat.

A Gúthi erdőben zajló terelővadászatok világhírre tettek szert. A búcsúzó vendégek sokszor már a kapun kilépve visszaszámolják a Gúthon kívül töltött napokat. A vadászat megszervezésén túl nagyon fontos számukra a családias környezet. A vadászat javarészt a barátságról szól, nem mindegy, ezt milyen miliőben élik meg. Gúthon csapatmunka folyik, amit a vendégek is visszaigazolnak. Nem véletlen, hogy a hazaiakon kívül a világ legtávolabbi zugából – még Ausztráliából is – visszatérnek a vadászok. Ott jártunkkor éppen belga vendégek fogadására készültek.

„Aki erre jár, csendet, nyugalmat talál, egyesek számára az is vonzó, hogy a telefon elnémul, hiszen nincsen térerő”

– hívta fel a figyelmet Hostisoczki Ákosné, a gúthi vadászház gondnoka. A mérleg másik serpenyőjében viszont ott van a fogatüzemük – mely nem csak a gazdálkodást szolgálja –, így nyáron a lovaskocsizás, télen pedig a szánon utazás élményét is átélhetik a vendégek. Az aktív pihenésre vágyókat várja a tenisz-, a kosárlabda-, a focipálya, a fáradtabbak a szaunában töltődhetnek. Sokan reggeli futással kezdik a napot, de a kerékpározás szerelmeseinek is módjuk van nyeregbe pattanni.

„Sok a ’visszaeső’ vendég, az egy évtizedes érkezésem óta a mostaniak 35-40 százaléka már ismerősként köszönt” – magyarázta Edit, hogy helyben a vadászvendégek élvezik az elsőbbséget. Krajcárhegyi pihenőközpontjuk esküvők, ballagások, szalagavatók ünnepélyes helyszíne.

A gúthi központ területén három épületben fogadják a vendégeket. A vadászházban 18-an szállhatnak meg, de összesen ennek a létszámnak a kétszeresét tudják fogadni. Az étkező 50 személy kiszolgálását teszi lehetővé, de a Krajcárhegyen épült filagória révén nyáron akár 200-an is élvezhetik a hely adta lehetőségeket. „A lakodalmak úgyis csak márciustól indulnak” – nyugtázta a ház gazdaasszonya, hogy egyre többen fedezik fel a helyi értékeket.

A népszerűséghez a jó étel, a családias kiszolgálás is hozzátartozik. A visszajáró csoportok elvárásait már ismerik.
Elsősorban a vadételek kerülnek előtérbe, de figyelembe veszik az egyes vendégek különleges étkezési igényeit is.

„Van olyan magyar csoport, amelyik minden alkalommal vadragulevest kér” – mutatott rá a gondnoknő, hogy bizonyos ételekhez bizonyos vendégkör köthető, így a külföldiek esetében népszerű a toroskáposzta. Ha viszont valami egészen újat rendelnek, azt előtte „lepróbálják” a konyhán.

Az erdő kimeríthetetlen tárháza a konyhai alapanyagoknak. A vadhús mellett az erdei gombák az ételek szerves összetevői. Más hozzávalókat a környékbeli termelőktől szereznek be. Helyi alapanyagokat használnak, alapfeltétel a frissesség és a kiváló minőség, s elsőbbséget élveznek a szezonális termékek. Az alma elmaradhatatlan, a szomszédos almáskertből érkezik.

Amikor a környékbeli látnivalókról kérdezem, a ház asszonya gyorsan rávágja: olyan sok legenda szól a Gúthi erdő mélyén megbújó Pusztatemplomról, hogy az szinte már gyanús.

A közelben található templomromnak sokak szerint misztikus hatása van. Erőt, hitet lehet meríteni az ódon falak között, mások gyógyulásukban bízva keresik föl. A helyiek elbeszélései alapján titkos alagutak és mesés kincsek rejtőznek az erdőben.

Nyíracsádon az Árpád-kori alapokon épült, ma református templomot érdemes megnézni. Alig harminc kilométerre pedig Nyírbátor, a Báthoryak ősi fészke csalogat.

A jó hír, hogy a Gúthi erdőben lehet túrázni – van kijelölt turistaútvonal –, így saját magunk is megtapasztalhatjuk, hogy van-e bármiféle gyógyító hatása a helynek. Emellett esélyünk van arra is, hogy fölfedezzünk egy alagútrendszert vagy véletlenül mesés kincsekre bukkanjunk a Pusztatemplomnál. Ha mégsem járunk sikerrel, akkor sincs okunk a szomorkodásra, ugyanis az erdő szépsége mindenért kárpótol.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság