Céljuk, hogy megőrizzék az utókornak a vadászattal és vadvédelemmel kapcsolatos eszközöket, könyveket.

Ritka hobbi az orvosok közt a vadászat, de ha már azt választja valaki, tegye azt a tőle elvárható legmagasabb szinten. Dr. Sztányi Istvánnal, a Jósa András Oktatókórház baleseti és kézsebészeti osztályának vezető főorvosával a hivatása és a hobbija közti hasonlóságról váltunk gondolatokat.
Egyesületet alapított

Soha nem gondolta volna, hogy egyszer majd a műtétekkel túlzsúfolt napirend, a vezetéssel kapcsolatos teendők, az örökös rohanás, a családi kötelezettség – orvos feleségével a 17 éves Eszter és a 14 éves Ádám szülei – stressz­hatásait éppen a természet csendje és az ökológiai egyensúly megteremtésének és fenntartásának célja iktatja ki.

A vadászat jó ideje már nemcsak hobbija, hanem szenvedélye. Nem véletlenül emelte feljebb a lécet, amikor nem akart csupán egy lenni a vadászok közt, hanem a nagyobb közösség hasznát nézte. Épp ezért alakította meg néhány családtagjával és barátjával a Magyar Vadász­trófea Egyesületet 2015-ben. Visszalépünk időben néhány évezredet, és máris a gyűjtögető, vadászó életmódot folytató ősember létfenntartásáról beszélgetünk. A vadászat a megélhetést, az életben maradást biztosította a közösségnek. Ma már nem ezért fognak puskát a kezükbe a vadászok.

A közhiedelemmel ellentétben nem gyilkolják az állatokat, hanem szigorú és szabályozott szempontok szerint biztosítják a vadállomány és az emberi környezet közötti egyensúlyt.

– Több százezer embert foglalkoztató – beleértve a feldolgozást, a kereskedelmet és a vadászati turizmust –, nemzetgazdasági értelemben is kiemelkedő ágazatról beszélünk. Ennek a szakmának az évezredes történelme, hagyományai arra inspirálják a vadászokat, hogy megismerjék a nagy elődök munkásságát.
Belefeledkezett a látványba

A Magyar Vadásztrófea Egyesület egyik fontos célja a hazai vadászati trófeák, emlékek – használati tárgyak, bútorok, festmények, képek, fotók, vadászattal és vadvédelemmel összefüggő eszközök, könyvek, művészeti ábrázolások, hagyatékok – összegyűjtése és megmentése az enyészettől. Keresnek egy állandó kiállítóhelyet, ahol bemutathatnák ezeket a relikviákat, s ahol kiállításokat is szervezhetnének. Dr. Sztányi István örül annak, hogy a néhai dr. Csőre Pál hagyatéka, amelyet az egyesületre testált a híres vadász és író, segíthet bepillantani a nagyközönségnek e zárt világba, és előmozdíthatják a társadalmi elfogadottságot.

Sztányi doktor nem megy más kontinensre vadászni. A Nyírtura környéki lesén előfordult, hogy a táv­csövön látott vad kecses mozdulataiba olyannyira belefeledkezett, hogy eszébe sem jutott azt elejteni. Az ökológiai egyensúly megteremtésén fáradozó egyesület és annak elnöke küldetésében hasonlítható a balesetet szenvedett embert újra „összerakó” és a környezetével ismét harmóniában élő páciens gyógyító orvosával.

Forrás: SZON