A vadászat aranykora Magyarországon című tárlat három teremben mutatja be az érdeklődőknek a hazai vadászat múltját és tradícióit, valamint a Kárpát-medence vadfaunáját.
„A Mezőgazdasági Múzeum eredeti vadászati kiállítása 1986-87-ben készült és az elmúlt évek során egyre több trófeával, műtárggyal gazdagodott” – mondta el Kőrösi Andrea, a múzeum főigazgató-helyettese a kiállítás megnyitóján.
Mint hozzátette, elérkezettnek látták az időt, hogy a kiállítás megújuljon, ebben a munkában kiemelt szerep jutott a restaurátoroknak és a preparátoroknak.
Németh Balázs, a Magyar Elöltöltő Fegyveres Lövészek Szövetségének elnöke köszöntőjében kiemelte: „Hazánk egyedüli Európában és talán a világon is abból a szempontból, hogy a hagyományos vadászati módok szinte teljes spektrumát gyakorolhatjuk. Vannak vadászíjászaink, agarászaink, solymászaink és elöltöltő fegyveres vadászaink is”.
A kiállítás anyagában látható tárgyak nem egyszerűen a hagyomány részei, műtárgyak, hanem napi használati eszközök is. Olyan vadászati kultúrát őriznek, amely napjainkban egyre inkább eltűnőben van.
„Egy elöltöltős puskával, agárral, íjjal vadászni egészen más kihívás, mint egy puskával, amelyre éjjellátót, hőkamerát tesznek”
– mondta, hangsúlyozva, hogy sokkal jobban részévé kell válni a természetnek, amikor valaki hagyományos módon vadászik. „Eközben sokkal jobban értékeljük azt, amit az őseink hagytak ránk és amit a természet nyújt.”
A kiállítás első termében a vadászatban használt fegyverek és egyéb felszerelési tárgyak kaptak helyet. A látogatók olyan különleges műtárgyakat is szemügyre vehetnek itt, mint például gróf Széchenyi István vadászpuskája vagy a múzeum orvvadászeszköz-gyűjteménye, amely az egész országban egyedülálló tárgykollekciót képez.
A tárlat második tematikus egységében a múzeum világviszonylatban is kiemelkedő trófeagyűjteménye, valamint a Magyarországon egykor és többségében ma is vadászható apró- és nagyvad fajokat bemutató diorámák láthatók.
A tárlat harmadik egységében képzőművészeti alkotásokon keresztül mutatja be a múzeum a vadászkutyák használhatóságának sokoldalúságát és legjellegzetesebb fajtáit. A kiállításrész külön foglalkozik a kopózással, a falkázással, az agarászattal, a kotorékozással és a solymászattal is. Az érdeklődők az állat tematikájú rézmetszetek legnagyobb mesterének tartott Johann Elias Ridinger alkotásainak impozáns kollekcióját, valamint ifjabb Vastagh György anatómiailag hiteles kutyaszobrait is megtekinthetik.
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapítása óta (1896) foglalkozik a hazai vadászati kultúra és a vadgazdálkodás bemutatásával, népszerűsítésével és kutatásával. Az intézményben, a Vajdahunyadvár gótikus termeiben nyílt meg az ország első állandó vadászati kiállítása a Millenniumi ünnepségeket követően, amely egyedülállóan gazdag gyűjteményi anyagával azóta is várja az érdeklődőket.
A megújult kiállítás célja, hogy a több mint száz évre visszatekintő hagyományokat folytatva megismertesse a látogatókkal a magyar vadászat múltját és tradícióit, valamint a Kárpát-medence vadfaunáját.
Emellett arra is felhívja a figyelmet, hogy Magyarország – a 19. századtól, majd a világháborúk okozta hatalmas károkat követő sikeres vad – és erdőgazdálkodásnak köszönhetően a 20. század második felétől ismét – vadászati nagyhatalom.
A kiállítás június 15-től tekinthető meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
Forrás: MTI