Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát, ezáltal a kormányprogramban a genetikai erőforrások megőrzése mind a vadonélő, mind a mezőgazdasági haszonállataink és növényeink területén kiemelt szerepet kapott – mondta el Rácz András, az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára a Kaposvári Állattenyésztési Napok kísérőrendezvényén, a második alkalommal megszervezett Környezetgazdálkodási Konferencián.

Az államtitkár előadásában kiemelte, a mezőgazdasági termelés és élelmiszerellátás alapjait képező genetikai erőforrásaink felkutatása, begyűjtése, megőrzése és fenntartható használata kiemelt állami feladat, nemzetbiztonsági, valamint élelmezés- és élelmiszerbiztonsági stratégiai kérdés. Ezáltal csökkenteni tudjuk a külföldi szaporítóanyagok iránti kiszolgáltatottságunkat és megteremteni a magyar mezőgazdaság függetlenségét.

Rácz András beszélt arról, hogy a FAO becslése szerint az elmúlt 100 évben a mezőgazdaságban használt fajták 75 százalékát elveszítettük, pedig az agrárrendszerekben a sokféleség megtartása és növelése létkérdés. Erre a kihívásra válaszolva a minisztérium a hazai genetikai erőforrásokért felelős intézményrendszer kialakításának első lépéseként 2010. november 1-jével két önálló génmegőrzési intézetet alapított, melyek 2019. július 1-től Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központként végzik az állami génbanki feladatok koordinálását.

Elhangzott, hogy a tárca minden évben támogatja az állami génmegőrzési feladatokat ellátó intézményeket, szervezeteket, illetve magánszemélyeket. 2018-ban mintegy 30 kedvezményezett részesült ilyen támogatásban, megközelítőleg 90 millió forint összegben.

Az államtitkár kitért arra, hogy a génmegőrzési feladatokban való állami szerepvállalás növelése érdekében 2017-ben a tárca génmegőrzési stratégiát készített, amelyet a kormány 2018 februárjában elfogadott. A stratégia 2019-ben 12,3 milliárd forintos forrás biztosításával indult el. A nemzeti park igazgatóságok a tervezett génmegőrzési feladatok magas színvonalú ellátása érdekében a KEHOP és VEKOP fejlesztéseik során az elkövetkező öt évben több helyszínen alakítanak ki új telephelyet vagy fejlesztik a meglévők kapacitását mintegy 11 milliárd forint értékben.

A célok között szerepel még az intézményekben és a nemzeti park igazgatóságoknál meglévő fajok és fajták állományai fenntartásának fejlesztése és bővítése, valamint egy olyan állami génbanki hálózat kialakítása, amely az értékek leltáraként, elkülönített állami duplikátumként, valamint egy adott fajta génállomány őrzőjeként mindig rendelkezésre áll. A stratégia a Kárpát-medencében még fellelhető ritka genetikai értékek felkutatását és biztonságba helyezését is megcélozza, mivel régi magyar fajtáink nemzeti örökségünk részét képezik.

Forrás: ForestPress