A Takarékbank támogatásával készült nagyszabású életrajzi film az egyik legismertebb magyar Afrika-utazó és vadászíró, gróf Széchenyi Zsigmond életének felelevenítése mellett bemutatja a Fekete-kontinens múltja és jelene közti drámai változásokat, felhívva a figyelmet a természetvédelem elemi jelentőségére.

A „Vadonvilág - gróf Széchenyi Zsigmond nyomában” magyar és külföldi egész estés dokumentumfilmekkel, köztük két Oscar-díjas rendező alkotásával versenyzett együtt a miskolci CineFest filmfesztivál dokumentumfilmes kategóriájában. Az alkotást október 10-től láthatja a nagyközönség a magyar mozikban.

1964 januárjában Széchenyi Zsigmond és felesége a magyar kormány megbízásából trófeagyűjtő expedíción vesz részt Kenyában, hogy kiegészítse az 1956-os forradalom idején megsemmisült múzeumi állattár anyagát. A lebilincselő képi világú alkotás az utolsó Afrika-szafariján keresztül mutatja be Széchenyit és az akkori Afrika természeti, társadalmi viszonyait, összevetve a jelennel. De a Vadonvilág nemcsak a Kilimandzsáró vidékére kalauzol el, hanem mozaikszerűen feleleveníti a legendás vadász-író-nemesember életének legjelentősebb, olykor a szó legszorosabb értelmében vett sorsdöntő epizódjait az állati és emberi természet útvesztőjében. Elmegyünk vele összes útjára (Európába, Afrikába, Alaszkába és Indiába), miközben nagy szerepet kap a magyar történelem legfontosabb eseményeinek a bemutatása is, amelyek hatással voltak a Széchenyi-életút alakulására, így a II. világháború, az azt követő deklasszálás és kitelepítés, valamint az '56-os forradalom.

A Vadonvilág nem titkoltan többre vállalkozott Széchenyi Zsigmond utolsó útjának bemutatásánál, vagy egyik könyvének, a Denaturált Afrikának egyszerű leforgatásánál. Nemcsak a gróf életútját követi hitelesen végig, hanem szemezget a magyar történelem legfontosabb eseményeiből is. Hiszen ahhoz, hogy meglássuk a történet mögött az embert, ahhoz értenünk kell az őt ért hatásokat is. Mit jelentett Széchenyi Zsigmond számára Afrika? Mit jelentett Magyarország? Ki a vad, és ki az ember? Miként lett a világot járt szenvedélyes vadászból a történelem, vagy éppen a sors hatására a vadvilág megőrzése iránt elkötelezett, egyre inkább csak a fotószafarit helyesnek tartó ember

– mondta a filmről Vida József, a film egyik producere, a Takarékbank elnöke.

Széchenyi Zsigmond álma, hogy felesége is elkísérhesse őt afrikai útjára, végül közös életükben egyetlen egyszer teljesült. A gróf utolsó, 1963/64-es múzeumi gyűjtőexpedíciója során. Margit – vagy ahogy Széchenyi nevezte, Mangi – szuper 8-as filmen örökítette meg az útjukat. A Vadonvilág az egyetlen film, ahol ezek a felvételek láthatók, amelyeket Hertelendy Margit személyesen adott át az alkotóknak felhasználásra. Emellett számtalan és ma már felbecsülhetetlen eszmei értékkel bíró fotó tanúskodik az út szépségéről és sikereiről. A 94 éves Hertelendy Margit, aki ötven éve őrzi és ápolja Széchenyi Zsigmond rendkívüli hagyatékát, meghatottan nézte végig a filmet, amely minden előzetes álmát túlszárnyalta, szerinte „méltó emléket állít a múltnak és példát mutat a jövő nemzedékének.”



Lajos Tamás, a film másik producere úgy véli: „A Vadonvilág elkészülte pályám egyik meghatározó élménye – több szempontból is szemem előtt elevenedtek meg gyermekkori olvasmányélményeim, s ma, felnőtt fejjel még inkább lenyűgöz elkötelezett természetszeretete, irodalmi mélységű vadászbeszámolói, a legreménytelenebb helyzetben megélt magyarsága és ragaszkodása szülőföldjéhez, a Zsiga ment volna, de a Széchenyi nem engedte.”

Egy-egy kiemelt szövegrészletet párbeszéd formájában dolgoztunk át, például néhány Mangi néni és Széchenyi közti beszélgetés készült így, az eredeti Széchenyi szövegek felhasználásával

- mondta a filmről Lerner János, majd hozzátette, igyekeztek minél több eredeti – Mangi néni által készített - felvételt használni a tavaly forgatottak mellé.

A nemzetközi filmfesztivál három magyar indulójának egyike volt Lerner János dokumentumfilmje, a Vadonvilág – gróf Széchenyi Zsigmond nyomában. A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon idén először versenyeztek egész estés kreatív dokumentumfilmek. A fesztivál szervezői a nemzetközi trendekre reagálva hozták létre a CineDocs nevű új szekciót, amelyben összesen 11 alkotás szerepelt, köztük két világhírű Oscar-díjas rendező – Ron Howard és Asif Kapadia – filmje.

A fesztivált követően október 1-jén tartják a film díszbemutatóját Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, október 10-től pedig a nagyközönség is láthatja a mozikban a Vadonvilágot.

A Takarékbank támogatásával idén újra kiadják a Denaturált Afrikát
Széchenyi Zsigmond 1963/64-es afrikai útleírásából született meg a Denaturált Afrika című mű, amely nagyban különbözik a vadász-író korábbi könyveitől. Hangulata komorabb, helyenként már-már pesszimizmusba hajló. Az Afrikában tapasztalt szembeszökő változások és helyzetek kesernyés szájízt kölcsönöztek az írásnak. A könyvnek majdnem a fele nem is a vadászatról szól, hanem az afrikai helyzet többszöri leírásáról, számos adattal, szociológiai-, természeti-, földrajzi- és gazdasági oldalról megvilágítva. Ezekből egy nagyon részletes képet kaphatunk a változó Afrikáról, a gyarmati birodalom felbomlásáról és annak hatásairól. Persze, a tőle „elvárt” vadásznaplón alapuló leírásokat is megtaláljuk, ám ezeket is átszövik a negatív változások szálai. Számos helyen említi a vadállomány brutális mértékű csökkenést, hiszen már csak halvány árnyékát látta az egykori bőségnek.

Forrás: Helló Vidék