Ötven év után ismét vadászati világkiállítást rendezünk, azonban egészében más lesz a 1971-es budapesti Vadászati Világkiállítástól.
Jövőre elsősorban a természet értékei lesznek a fókuszban, a tradicionális magyar vadászati kultúra hátterével. A 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás kapcsán az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szakmai igazgatójával, Bors Richárddal beszélgettem.
– A világkiállítás szervezőirodájának szakmai igazgatójaként mit tapasztal, mennyire jutott el a magyar emberekhez és a környező európai országokhoz az esemény híre?
– Az előkészületek 2016 óta zajlanak. A kezdetleges tervezetek, majd tárgyalások után meg akartuk mutatni magunkat a szakmának. Például ezért vettünk részt tavaly az OMÉK-on, azonban ebből a szempontból az idei FeHoVa-t tartom igazán nagy mérföldkőnek, ahol megismertethetjük a magyar emberekkel, mit is foglal magába az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Emellett különböző külföldi kiállításon is megjelentünk, ahol azt kell mondjam, nagyon jól fogadták a világkiállítás hírét. Érdeklődnek, és szeretnének részt venni rajta. Ennek az előkészítése igen kényes:
a megfelelően időzített kommunikáció alapvető, amit több oldalról is igyekszünk megalapozni; egyfelől diplomáciai úton, illetve a vadászati szervezeteken keresztül. Mikor a kettő összeér, akkor lehet sikeres az együttműködés.
Cseh, szlovák és lengyel vadászújságokban már megindult a médiakampány, ugyanis nagyon fontos a V4 országok jelenléte, de a Kárpát-medence más országaival is zajlanak a tárgyalások.
– Milyen partnerei vannak a szervezőirodának?
– Három alappillére támaszkodik abszolút a világkiállítás: az állami erdőgazdaságokra, az Országos Magyar Vadászkamarára, illetve a nemzeti park-igazgatóságokra. Ezeknek a szervezeteknek az együttműködése és segítsége nélkül nem jöhetne létre a világkiállítás. De ki kell hangsúlyozni, bár mint iroda, mi szervezzük a világkiállítást, mégis, valójában ez az egész a magyar társadalom, a magyar vadásztársadalom megjelenése lesz.
– A FeHoVa megnyitóünnepségén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke elmondta: vállalja a felelősséget a Nimród Vadászújság átalakításáért. Mi vezetett ehhez a lépéshez?
– A vadászati világkiállításnak kiemelt orgánuma a Nimród, viszont ahhoz, hogy az újság minőségében és tartalmában is nemzetközi szintű és minőségű legyen, szükség volt a tartalmi és az arculatváltásra is. Egyet azonban mindenképp szeretnék tisztázni: szerkesztőségváltáskor, az akkori gárdából mi mindenkinek ajánlottunk munkát, senkit nem raktunk ki az utcára. Külön-külön leültünk mindenkivel, felvázoltuk a koncepciót, amellyel többen éltek is.
– A kiállítás főbb helyszíneiről mit tudhatunk?
– Négy fő helyszíne lesz a kiállításnak: Gödöllő, Hatvan, Keszthely és Vásárosnamény. Emellett Budapestet külön kell kezelni; a fővárosban a Fővárosi Állat- és Növénykert, a HUNGEXPO, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, de az Opera, a Szépművészeti Múzeum – és még sorolhatnám – is helyszínül szolgál majd.
Csak néhány adat: közel 100 partner, 660 esemény, köztük 19 nemzetközi rendezvény és 4 globális szakmai konferencia is megrendezésre kerül. A központi magyar pavilont pedig úgy tudnám megfogalmazni, „egy ezer éves séta a Kárpát-medencében”.
– A jelenlegi tendencia azt mutatja, hogy egyre több fiatal érdeklődik a vadászat iránt, mégis idős magyar vadásztársadalomról beszélünk. Hogyan próbálják megszólítani és felhívni a fiatalok figyelmét a vadászat értékeire.
– Ebben az ingergazdag világban ez nem könnyű feladat, de mi pont ezt használjuk ki! A modern kor technológiai vívmányait hívjuk segítségül. Az AR, avagy a VR technológiát használni akarjuk. Mondok egy példát: van két hullajtott gímbika agancspár egymással szemben kiállítva. Ráirányítod a telefonodat, és az applikáció segítségével láthatóvá válik, ahogy a két bika verekszik. És lesznek még egyéb meglepetések is.
De az idősebb vadászgenerációra is gondolunk természetesen. Megközelítőleg 1500 magyar trófea lesz kiállítva, a leírás mellett QR-kóddal, amit a telefonnal leolvasva, részletes leírást kapunk az adott vadfajról vagy akár az elejtés körülményeiről. Kinyitottuk a kapukat a vadászoknak, ugyanis bárki, aki szeretné, megmutathatja trófeáját, ha megvannak hozzá a szükséges papírok, besorolás stb. A beérkező trófeáknak a kiállításon való szerepét a tájegységi fővadászok koordinálják majd.
– Mennyire lesz fegyvercentrikus a kiállítás?
– A vadászat elengedhetetlen eleme a puska, mégis mi más irányvonalon kívánjuk megközelíteni a vadászat megismertetését. Azokra a természeti értékekre szeretnénk felhívni a figyelmet, amelyekben a vadászat nélkül nem gyönyörködhetnénk, a fegyver mindebben csak egy szükséges eszköz.
– Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. egy életműsorozat kiadására is adta a fejét. Milyen írókat tartalmaz a kötet, mi a koncepció?
– Klasszikusok újrakötve – nagyjából így tudnám röviden, de átfogóan jellemezni kötetsorozatunkat, amiről egyelőre még nem tudjuk, hogy 34 vagy 36 kötetből áll majd.
A könyvekben olyan ismert tollforgatókat találhatunk, mint Kittenberger Kálmán, Studinka László, Széchenyi Zsigmond, Nadler Herbert, gróf Károlyi Lajos vagy éppen Fekete István. Az első hat kötet már megjelent, a FeHoVa-n is megvásárolható, potom 2021 forintért – mosolyodott el Bors Richárd.
És van is oka az örömre, ugyanis a 2021-es Vadászati és Természeti Világkiállítás a célegyenesbe ért, és valamennyien büszkék lehetünk, hogy vadászati nagyhatalomként országunkat érte az a megtiszteltetés, hogy szeptember 25. és október 14. között megmutathatjuk a világnak, mit is jelent pontosan a vadászat és a természet harmóniája.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu