A vadgazdálkodásban, a vadászatban és a vadászati közéletben is sok problémát okozott és okoz a járványhelyzet Kovács István János szerint. Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Heves megyei szervezetének titkárát a veszélyhelyzet idején való teendőkről és lehetőségekről kérdeztük.
– A vadgazdálkodás területén milyen azonnali gondok jelentkeztek?
– Két kiemelkedő, akut gond jelentkezett: a tavaszi őzbakbérvadászatok elmaradása és a vadhúsfelvásárlás bizonytalan közeljövője. Különösen nehéz helyzetbe kerülnek az apróvadas területen gazdálkodók, amelyeknek az éves árbevételük jelentős hányadát az április-májusi őzbakbérvadászat teszi ki. A beutazási tilalom miatt a külföldi bérvadászatok most teljes mértékben elmaradnak, de a kijárási korlátozások és az emberek egészséges távolságtartása miatt a belföldi kereslet sem jelentős.
– Milyen következményei lehetnek az árbevétel-kiesésnek?
– Amennyiben a vadásztársaság nem rendelkezik több hónapnyi tartalékkal és a tagság nem tudja finanszírozni a költségeket, árbevétel híján a felszámolás is szóba kerülhet. Ez a legrosszabb forgatókönyv lenne, hiszen ebben az esetben a vadászterület vadászatra jogosult nélkül maradna, a gazdák és állam nyakába szakadna a vadkár elleni védekezés, a vad védelme nem lenne biztosítva és a terület hivatásos vadászai is az utcára kerülnének. Minden vadgazdálkodót érint a vadhúsfelvásárlás piacán kialakult helyzet. Jelenleg a vadfeldolgozók értékesítési nehézségekkel küzdenek, leállt az export, így a vadhús átvétele csak a fagyasztói raktárak feltöltéséig, illetve a belföldi igények kielégítéséig tarthat. Nehezen kezelhető helyzet ez a vadgazdálkodónak, hiszen a helyben történő felhasználás és értékesítés korlátozott, ennek ellenére a nagyvadat vadászni kell a vadkár elhárítása, az afrikai sertéspestis elleni védekezés és az éves tervek teljesítése érdekében.
– Az árbevételek elmaradása hosszabb távon milyen következményekkel járhat?
– Elmaradhatnak az élőhelyfejlesztések, az élővad-telepítések, ami negatív kihatással lesz az őszi-téli vadászatokra. Megáll az élőnyúl-export, a külföldiek vadászata még az év második felében is kérdéses, de a vadhúspiac helyreállása is bizonytalan, ami tovább fokozza a bevételek csökkenését. Ugyanakkor a területarányos hivatásos vadászi foglalkoztatási kötelezettség fix havi kiadás. A vadkárkérdés sosem volt egyszerű, az idén a helyzet romolhat. A kijárási korlátozásokkal csökken a belföldi, illetve tagi vadászatok száma is, nehezebb lesz megszervezni a vadkárelhárító vadászatokat. Így növekedhet a vadkár, ami a vadgazdálkodónak szintén költségnövekedést jelent. Talán sohasem volt még ilyen fontos a gazdák és a vadgazdák közötti kölcsönös együttműködés a megelőzésben.
– A vadgazdálkodók többnyire civil szervezetként működő egyesületek. Okozhat-e zavart a kialakult helyzet a működésükben?
– A vadgazdálkodóknak az említetteken túli fő bevételi forrása a tagdíj és tagi hozzájárulás. A közhiedelemmel ellentétben az egyesületi tagok többsége nem multimilliomos és milliárdos, hanem bérből, fizetésből élő ember. Közülük sajnos sokaknak a megélhetése is veszélybe kerülhet, így belátható, hogy nem a hobbijára fog áldozni. Nem biztos tehát, hogy a tagdíjbevételek és tagi hozzájárulások életben tudják tartani az ágazat egyes szereplőit. Ráadásul a gyülekezés ideiglenes korlátozása miatt a legfőbb döntéshozatali fórum, a közgyűlés sem ülésezhet.
– Mit tesz ebben a helyzetben a kamara és az Országos Magyar Vadászati Védegylet?
– Az OMVK és az OMVV közösen munkálkodnak azon, hogy az említettek hatását tompítsuk vagy elkerüljük. Folyamatosak az egyeztetések a társszervekkel és hatóságokkal, de tagjainkkal is. Problématérképünkkel megkerestük már szaktárcánkat, az Agrárminisztériumot, és javaslatokkal is éltünk az ágazat megsegítésére. Többek között kértük a járulékfizetési kedvezmények vadásztársaságokra történő kiterjesztését, a vadhús, a bérvadászat és az élővad áfájának csökkentését, fizetési kötelezettségeink (haszonbérleti díj, vadkáralap-feltöltés) jogszabályi szintű halasztását, a hivatásos vadász egzisztenciális védelme érdekében az elbocsátás korlátozását, a vadásztársaság mint civil szervezet beszámolási kötelezettségi határidejének meghosszabbítását.
– Miként érinti a vadászati közéletet a járványhelyzet helyi és országos szinten?
– A megyénkbe tervezett tavaszi programokat (művészeti kiállítás, hivatásos vadászképzés, megyei és országos verseny) halasztani kell, de veszélybe került a megyei vadásznap nyári megtartása is. Ezek egy része pótolható, de lesz, ami elmarad. Bízunk abban, hogy az őszre tervezett rendezvényeket (íjásznap, kutyaverseny, „Ismerd meg a vadászokat” ifjúságnevelő program) már gond nélkül szervezhetjük. Bizonytalan, hogy mikor tudjuk megtartani két megyei szervezetünk évi rendes közgyűléseit. Helyi szinten a vadásztársasági közgyűlések, társadalmi munkák és társas vadászatok (dúvadazások) maradnak el.
Forrás: Heol
