Megyénkben is előfordulnak falopások, főként ebben az időszakban, amikor már hidegebbre fordult az idő, és sokan begyújtanak esténként. Egyre kevesebben vannak azonban olyanok, akik illegálisan próbálnak tüzelőhöz jutni. Ez főként a rászorulók támogatásának, a rendszeres, összehangolt ellenőrzéseknek és a törvény szigorának köszönhető.
A polgárőrségnek megyénkben is kiemelt feladata a tűzifalopások megelőzése, különösen ebben az időszakban. Azonban nyáron is oda kell erre figyelniük, hiszen egyesek már akkor elkezdik begyűjteni télire a tüzelőt, így ennek megakadályozása folyamatos feladatot ró a polgárőrségre.
Lólé Zsolt, a Tiszajenői Polgárőr Egyesület elnöke hírportálunknak elmondta, amikor már kezd hidegebbre fordulni az idő, és éjszakánként már begyújtanak az emberek, akkor aktívabban járőröznek azokon a területeken, ahol nagyobb kiterjedésű erdő található. A Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzetre is külön gondot fordítanak, hiszen ott évekkel ezelőtt már történt olyan, hogy több élő fát is kivágtak.
– Eleinte nálunk is rendszeresek voltak a falopások, de megnöveltük tagjaink létszámát, megalakítottuk a lovas polgárőrséget, és rendszeresen járőrözünk, így sikerült visszaszorítanunk ezt a tevékenységet – részletezte Lólé Zsolt.
– Jelenleg 43 polgárőröm van, és öten járják a területeket lóháton. Ők olyan helyekre is be tudnak menni, ahová autóval olyan könnyen nem lehet.
A lovasok már napi szinten jelen vannak az erdős részeken, hiszen úgy gondoljuk, minél többen és többet vagyunk kint, annál kevesebben próbálkoznak lopással.
– Emellett mivel tudjuk már, hogy kik azok, akik hajlamosak erre, próbáljuk lebeszélni őket erről a megoldásról. Nem nagy mennyiségben, de azért visznek el fát, ezeket azonban igyekszünk megakadályozni, vagy adományfával segíteni a rászorulókat – fűzte hozzá az elnök.
Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vidékfejlesztésért felelős országos alelnöke rávilágított, hogy létezik szervezett és egyéni felhasználásra történő falopás. Az első esetében erdőrészeket próbálnak meg kitermelni, de ehhez különféle hatósági engedélyeket kell beszerezni, és minden ilyen után törvényileg kötelező az erdő újraültetése, azaz az erdőfelújítás.
– Ennek ellenére korábban előfordult szervezett illegális fakitermelés, ez azonban mára már szinte megszűnt. Ennek oka, hogy létrejöttek olyan hatóságok, mint például a Nébih faanyagterméklánc-felügyelet (EUTR) elnevezésű részlege – fejtette ki Luzsi József.
– Jelenleg ahhoz, hogy valaki faanyagot értékesítsen, meg kell jelölnie a származási helyét, hogy milyen engedéllyel és honnan termelték azt ki, valamint szállítójegyet is kell készíteni minden egyes fuvarról, vagyis bizonyítani kell, hogy nem illegális kitermelésből szerezte be a fát. Emellett naponta jelentenie kell az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszeren (EKÁER) keresztül, vagyis a faanyagmozgatás már olyan kötelezettségeket ró a gazdálkodókra és a tulajdonosokra, hogy ilyen módon már nehéz fát lopni.
A saját felhasználásra vagy akár kisebb értékesítés céljából történő falopás azonban ma is előfordul Jász-Nagykun-Szolnok megyében is, főként azokban a szegényebb térségekben, ahol nincs más lehetősége az embereknek a tüzelő beszerzésére.
A kormány szociális tűzifaprogramjának keretében azonban jelentős mennyiségű faanyagot biztosítanak az önkormányzatok részére, amelyből a legrászorultabbak részesülnek.
Ez az intézkedés is visszaszorította némileg a tűzifalopásokat. Ezenkívül az állami erdőgazdaságok és a magán erdőtulajdonosok is próbálnak a lakosság részére kedvező áron gyűjtendő faanyagot biztosítani, hogy az erdők sérelmére minél kevesebb bűncselekmény következzen be. Ez azért is fontos, mert minden fának, főleg az őshonos fajoknak komoly természeti értéke van, hiszen az élőlények számára nélkülözhetetlen oxigént bocsátanak ki. Ezért is kell vigyázni rájuk.
Három év börtön is járhat érte
Bálint F. Levente megyei rendőrségi sajtóreferens hírportálunk megkeresésére elmondta, falopás esetén is ötvenezer forint a szabálysértési értékhatár. Amennyiben ezt meghaladja az ellopott fa értéke, az már bűncselekménynek minősül. Ebben az esetben vagy ha erdőben jogellenes fakivágással követik el a lopást, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti a jogalkotó a cselekményt. Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztést is kiszabhatnak azonban a vétkesre, ha a lopást nagyobb értékre követik el, de ugyanez a büntetési tétel a kisebb értékre megvalósított elkövetési magatartás minősített eseteiben is.
Forrás: Szoljon
