Ugron Ákos Gábor: Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre, mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.

Az erdei életközösség, vagyis az ökoszisztéma nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújt az emberiségnek, amelyek közvetve és közvetlenül is jelen vannak az életünkben – globálisan és az egyének életében egyaránt. Ugron Ákos Gábornak, a Veszprémi Erdőgazdaság Zrt. vezérigazgatójának tett föl kérdéseket a Gondola.

– Vezérigazgató úr, az erdész hivatás hagyományában és alapküldetésében hordozza a 21. század legfontosabb fogalmát, a fenntarthatóságot. A Bakonyban ez miért különösen tudásigényes feladvány?

– Valóban, az erdőgazdálkodás küldetését, tudományos alapjait háromszáz éve a „nachhaltigkeit”, – azaz a tartamosság, vagy ahogy napjainkban mondják a fenntarthatóság – fogalmára építették eleink. Az erdő fenntartása, kezelése, művelése nem érthető meg rövid távú gondolkodással, ahhoz száz években, vagy éppen az örökké fennmaradó végtelenben kell gondolkodni, mert az erdőre mint örökké változó, de örökre fennmaradó életközösségként kell tekintenünk.

A Bakonyban is így állunk hozzá a ránk bízott természethez. Kollégáimmal a Bakony dél-keleti lejtőin, és a Dél-Bakonyban gazdálkodunk.
A legüdébb klímájú bükkösöktől a legszárazabb dolomitgyepekig majdnem minden társulás előfordul, így igen széles tudáson alapuló ökológiai felkészültség szükséges a feladataink ellátásához. Szerencsénkre az erdészeti képzés és a kollegalitás jó alapot biztosít a tapasztalatok kicseréléséhez országszerte a Kárpát-medencében, amely a felmerülő problémák megoldására hatékony megoldással tud szolgálni.

– Mi az örökerdő-gazdálkodás jelentősége, miért fontosak a famatuzsálemek az erdő és az emberek életében?

– Az erdő számtalan módon szolgálja az emberiséget, melyek a védelmi-, közjóléti- és gazdasági funkciók szerint vannak csoportosítva. Ezen funkciók együttesen jelen vannak mindenhol, de különböző erdőtömbökben más-más lehet a súlyuk, így eltérő az egyes erdőségek rendeltetése.

Az örökerdő gazdálkodás jelentőségének az az oka, hogy az erdő szolgáltatásait folyamatosan, időbeli megszakítás nélkül igénybe kívánjuk venni. Szűkebb szakmai értelemben, ahol erre a természetes erdő ökológiai rendszere lehetőséget ad, a fahasználatok során olyan kis területléptékű beavatkozásokat hajtunk végre, hogy a szükséges faanyagot biztosítsuk a felhasználók számára, de az erdei klíma ne tűnjön el, és a kivágott fák helyén új fácskák cseperedjenek, azaz az erdő megújuljon. Az örökerdő gazdálkodás tehát azt célozza kis területen, amit a tartamos gazdálkodás alapelvei biztosítanak regionális és országos kiterjedésben, röviden: ahol erdő volt, ott erdő is maradjon a jövő számára is.

Ebben az elméletben, az erdő ökológiai rendszerének védelme érdekében alapvető az élet sokszínűségének, azaz a biodiverzitásnak a megőrzése, melyhez a famatuzsálemek a maguk évszázados életútjuknak köszönhetően, például mint állandó élőhely, vagy akár az évszázados genetikai állományukkal járulnak hozzá. Így lesz az erdő teljesebb, és így van nagyobb szolgálatára az embernek.

– Az erdő tanteremként is szolgál, oktatás helyszíne. Milyen tapasztalatokkal gazdagíthatja gyermekeinket?

– A természet legösszetettebb élettani rendszereként sok mindent megtanulhatunk az erdőben a minket körülvevő természetről, így áttételesen az emberről, vagy akár az emberi társadalomról is, és ha kellően érzékenyek vagyunk, a teremtés nagyszerűségére, és tökéletességére is rácsodálkozhatunk.
Erdei iskoláinkban ezt igyekszünk bemutatni a gyermekek, fiatalok számára, hogy a felnövekvő generációk már ezek ismeretében viszonyuljanak a természethez, így még ha a társadalom városiasodása miatt távolodik is az erdőtől, az alapvető gondolkodásukban érzékenyek és értők lesznek a bioszféra működésére és működtetésére.

– „Mint az szarvasfi anyja után rí, ha tőle eltévedt" – írta Balassi Bálint. Önök hogyan vonják be a magyar forrásokból magyar célokért fáradozó civil szervezeteket az erdőkultúra terjesztésébe?

– A közös gondolkodásban velünk tartókkal szívesen szervezünk közös rendezvényeket, illetőleg szívesen megyünk az erdei iskolai tudásanyagunkkal, foglalkozásainkkal színesíteni olyan rendezvényeket, melyek céljai közel állnak a mi küldetésünkhöz: az erdő szakszerű fenntartásával a társadalom szolgálatára végezni hivatásunkat.

Forrás: Gondola