„Mikor, meddig lehet terepen, erdő mellett, erdőben futni itt mifelénk? Hol találunk erről valami konkrét szabályozást? Milyen jogköre van egy vadászlesen figyelő vadásznak? Tudom, tudom, a puska az ő kezében van, de azért mégis!” – tette fel a kérdéseit egy zámolyi terepfutó. A kérdések jogosak, a téma is aktuális, hiszen itt az őszi-téli vadászidény.
Egy másik olvasónk a sárszentágotai erdő (még szeptemberben történt) egy hónapos látogatási korlátozásával kapcsolatban jegyezte meg: ilyen hosszú korlátozásra a vonatkozó jogszabály szerinte nem ad lehetőséget. A korábbi években olyan is előfordult – ugyan nem a megyében –, hogy túrázók az Országos Kéktúra nyomvonalán haladva vaddisznóhajtásba futottak bele. Ez esetben az életük is veszélyben foroghatott volna, hiszen lőttek is a vadászok. Szóval, az erdőlátogatással kapcsolatban felmerül egy sor kérdés, amit nem árt tisztázni.
Minden külterület egyben vadászterület, kivéve…
– A szabad kijárás a természetbe és a természet élvezete a legtöbb ember számára magától értetődik. Olyan jog, ami nem igényel külön engedélyezést. A városban élőknek nyilván szükségük van arra, hogy időnként felüdülhessenek a természetben. Ám egy-egy erdő területén erdőgazdálkodással és vadgazdálkodással összefüggő munkák is zajlanak, ezért az erdő látogatói időnként találkozhatnak erdészetek dolgozóival, vadászokkal, vadgazdálkodókkal – vágott a témába Méhes Dóra, az Országos Magyar Vadászkamara szóvivője.
Mi számít vadászterületnek?
A vadászat a vadgazdálkodás egyik része, a leggyakrabban emiatt találkozhatunk erdőlátogatási korlátozással. Nem árt tudni, hogy az 1996. évi LV. törvény alapján a település közigazgatási belterülete, a lakóingatlanul szolgáló bekerített kültéri ingatlan, tanya, major, temető, nem mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely, repülőtér, közút, vasút nem a vadászterület része. Ezeken kívül viszont minden külterület egyben vadászterület is, ahol az év során folyamatos vadgazdálkodási és vadászati tevékenység folyik. A vadászatra ugyanakkor szigorú szabályok vonatkoznak. Vadászat általában nappali időszakokban zajlik, általános szabály szerint a napnyugtát megelőző és a napfelkeltét követő egy óra közti időszakban. A társas vadászatok – vaddisznóhajtás, terelés, apróvad társas vadászat – kifejezetten napközbeni tevékenységek, leginkább a késő őszi, téli időszakban zajlanak. Éjszakai órákban kizárólag a vaddisznó és a róka egyéni vadászatára van lehetőség. Az ezek miatti lezárás az erdőt járókat is védi, hiszen egy megpattanó, eltévedt lövedék veszélyt jelent, balesetet is okozhat. Az egyéb vadászatok természetesen nem a nap 24 órájában folynak, az egész napos, illetve többnapos lezárás azért is szükséges, hogy a kirándulók ne ijesszék el a vadon élő állatokat.
Az erdő részleges lezárását lehetővé tevő törvény a 2009. évi XXXVII-es, úgynevezett erdőtörvény, ami kimondja, hogy lehetőség van átmenetileg korlátozni, illetve feltételhez kötni az erdő egyes részeinek látogatását, ha életet vagy testi épséget veszélyeztető helyzet áll fenn. Ide nyilván nem csak a vadászat vagy a vaddisznóhajtás tartozik. Ilyen volt például az is, amikor idén év elején a Pilisi parkerdőben a hóval vegyes ónos eső miatt jégpáncél képződött a fák ágain, melyek a súlytöbblet és az erős széllökések miatt letörtek. Akkor is lezárták egy időre az erdő egy részét, ami műutakat is érintett. Az ideiglenesség, ahogy azt Székely Istvántól, az Országos Magyar Vadászkamara jogi képviselőjétől megtudtuk, nem haladhatja meg a hat hónapot. Az erdészeti társaságnak pedig akkor kell a lezárást előre bejelentenie, ha egy hónapot meghaladó korlátozásról vagy életveszély elhárításáról van szó. A jogi képviselő hangsúlyozta, a lezárás sosem az erdő egészére vonatkozik, mindig csak az érintett részre. Ha társas vadászatról van szó, azt be kell jelenteni az érintett önkormányzatoknál, a rendőrségnél és a vadászati hatóságnál is.
De hol kell közzétenni a vadászat vagy az erdőlátogatási korlátozás helyét, idejét?
– Az erdőtörvény úgy fogalmaz, hogy a helyben szokásos módon kell kihirdetni a környéken – pl. önkormányzati hirdetőtábla, esetleg falusi hangosbemondó – és figyelmeztetőtáblákat kell kihelyezni az érintett erdőrész bekötőútjain – mondta Székely István. Azért csak az utak mentén, mert egy erdőbe ugyan számos helyen be lehet menni, ám az erdőtörvény értelmében a kirándulók (legyen most ez összefoglaló neve a különféle céllal érkezőknek) csak a kijelölt turistautakat használhatják. A társas vadászatok napján szakszemélyzet biztosításával is felhívják a figyelmet a területen folyó vadászatra. A Magyar Természetjáró Szövetség honlapján van egy oldal (mtsz.org/cikk/erdolatogatasi_korlatozasok_gyujtooldala), ahol megtalálhatók az aktuális erdőlátogatási korlátozások, de indulás előtt érdemes ránézni az adott területet kezelő erdészeti vagy vadásztársaság honlapjára is.
Forrás: Feol
