Győr-Moson-Sopron megyében, a Rábapatonai Vadásztársaság területén, karácsony másnapján társas apróvadvadászatot szerveztek.

A társaság vadászmestere, Balázs Ádám, egyike volt a hajtásban lévő vadászoknak. Az egyik bokros sűrűben, a Darréti területrészen, egyszer csak szokatlan hangra lettek figyelmesek, ugyanis Csillag névre hallgató, kilenc éves német vizslája felsírt.

Ekkor Balázs Ádám vendége, Takács Krisztián, tőle jobbra egy pillanatra meg is látta az aranysakált, amivel a vizsla összeakaszkodott. A sakál és a vizsla harcát végül a vadászok és a hajtók zavarták meg. Ekkor az aranysakál a hajtósor felé indult el, maga mögött hagyva a vizslát. Csillag ugyan lemaradva, de követte a nagytestű, téli szőrben lévő aranysakált. A sakál pontosan Balázs Ádám felé tartott, aki 30 méter távolságból lövést tett rá. A lövés jól érte a dúvadat, amelyet Csillag hamarosan utolért. Ezzel a nem minden napi találkozással pedig, terítékre hozta élete második aranysakálját.

Rábapatonán hajtásban, eddig, még nem esett aranysakál. Az aranysakál-állomány nagysága azonban fokozatosan növekszik, ami már mutatkozik a gidaállomány csökkenésében. A ragadozó főleg a sűrű, fedett részeket kedveli, ezért kifejezetten nehéz a vadászata. A toportyán jól érzi magát a rábapatonai erdősült területeken, ahonnan az esti harangszóra időnként vonyítással is felel – foglalta össze tapasztalatait Balázs Ádám.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Forrás: Agrojager