A decemberi, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló jogszabály módosította a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló, illetve az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény számos rendelkezését is.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) összefoglalója kiemeli, hogy a vadászati törvény a korábbiakban is biztosította annak lehetőségét, hogy meghatározott kivétellel a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, ugyanakkor annak feltételeit eddig nem szabályozta, ami pedig a módosítással megtörtént.

Változás az is, hogy mivel a vad elől tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterületen okszerű vadgazdálkodás nem folytatható, ezért e területre a továbbiakban a vadászati jog fejében haszonbérleti díj sem jár.

A vadászati törvénybe került új rendelkezés szerint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegét a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani.

A nem lőfegyverrel folytatott hagyományos vadászati módok (agarászat, solymászat) során kegyelemlövésre nincs minden esetben lehetőség. Egy hatályba lépő új rendelkezés ezekre az esetekre előírja, hogy a sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat a kímélése érdekében gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.

A vadászati hatóság már nemcsak a vadászterület egészére, hanem annak meghatározott részére is rendelkezhet úgy, hogy korlátozza, esetleg megtiltja egy vagy több vadfaj vadászatát.

A törvény általános jelleggel tiltja a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatát. A tiltás alól a törvény egyes vadfajok (például aranysakál, róka) állományának hatékony szabályozása érdekében mostantól mentességet biztosít.

Módosultak egyes olyan szabályozások is, amelyek a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárásokkal és a nyilvántartásukkal vannak összefüggésben. A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a továbbiakban az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt. Alapvető elvárás lett, hogy a jóváhagyott éves terv legyen összhangban a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakkal. A módosítással beépíteni kívánt új rendelkezések egyrészt kialakítják a már régóta fennálló gyakorlat jogszabályi hátterét, másrészt megteremtik a vadászati hatóság részéről az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak történő adatszolgáltatás jogalapját – magyarázza a NAK.

Az új szabályok egyértelműen meghatározzák, hogy a vadászjegyet a vadászkamara állítja ki, és azt a továbbiakban nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni.

A vadászható nagyvadfajok trófeabemutatási kötelezettségének egységesítése érdekében a jogszabály rögzíti, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtett vad trófeáját az elejtéstől – elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől – számított harminc napon belül kell trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatnia. A módosítás egyben biztosítja annak lehetőségét is, hogy a vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.


A továbbiakban vadvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy engedély nélkül folytat vadtenyésztési tevékenységet, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy a vadászterületre engedély nélkül helyez ki.

A vadászkamara gazdasági tevékenységet közvetlenül nem végezhet. A törvény módosításával azonban lehetővé vált, hogy bizonyos költségeket (különösen a postázással együtt járókat) a vadászkamara a tagokra áthárítson.

Végezetül a miniszter felhatalmazást kapott a törvényben a vadászjegy és a vadászati engedély érvénytelenítésére irányadó szabályozás megalkotására, valamint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összege a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályozására.

Lődíj a hivatásosoknak

A hivatásos vadászokról az Országos Magyar Vadászkamara is nyilvántartást vezet. Ehhez a vadászati hatóság a továbbiakban a hivatásos vadászoknál mind a nyilvántartásba vételről, mind a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntését megküldi a vadászkamara részére is. A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben a törvényben rögzítették, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.

Forrás: VG