2022. február 13-án, vasárnap, Csongrád-Csanád megyében, Szeged mellett, a József Attila Vadásztársaság területén, dúvadhajtást szerveztek a helyi vadászok. Kiskundorozsmán, az apróvadállomány, és az őz védelme érdekében minden évben célzottan tollas, és szőrméskártevő hajtásokat tartanak.
Kiskundorozsma környéke az alföldi táj változatos képét mutatja, amely híres a tanyavilágáról. A szétszórt tanyák között fácán és nyúl, valamint meglepően erős őzpopuláció található. Mivel a terület egy része fedett, az aranysakál is megtalálta számításait. Intenzív dúvadgyérítés nélkül a területen minimálisra csökkenne az őz-, és az apróvad állománya. Egyre többen megtapasztalják a visszatelepült aranysakál negatív hatásait. A vadgazdálkodók munkája nélkül a védett, és fokozottan védett, földön fészkelő madaraknál és emlősöknél is tetemes károkat okozhat. A tollas, és szőrméskártevő gyérítése törvényileg jól szabályozott. A dúvad fajok csökkentésével más fajok állománya is növekedésnek indulhat.
A csípős, reggeli hidegben tartott eligazításon 27 vadász és négy hajtó vett részt. Dr. Lázár Szvetozár, a társaság természetvédelemért és oktatásért felelős vadásza köszöntötte a helyi tagok mellett a vendégeket is. Több, visszajáró vendég érkezett Zala-, és Veszprém, valamint Csongrád-Csanád megyéből.
A balesetvédelmi oktatást követően Petrov Balázs, a terület hivatásos vadásza foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat. Tollas-, és szőrméskártevők között a területet évekkel ezelőtt birtokba vette az aranysakál is. A faj vadászatának megszervezésekor ügyelni kell a legapróbb részletekre is, mert az aranysakál a legkisebb gyanú esetén képes azonnal eltűnni.
A vadászok az aranysakál által kedvelt, fedett területrészeket óvatosan közelítették meg.. A hajtás megindításáig a hajtósor a legnagyobb csendben várakozott . Az aranysakál hajtásakor egymáshoz kifejezetten közel mennek a hajtók és a vadászok, alaposan végig járva a területeket.
Okulva előző évek tapasztalataiból, az oldal elállók is figyeltek a vonalhajtás két szélén is. Itt, Kiskundorozsmán, kontrahajtásokat is tartanak a helyi vadászok, mert az aranysakál képes a sűrű, magas fűben észrevétlenül meglapulni. Először a szatymazi határtól nem messze, olajfában gazdag területen, a Bekerített területrészt járták végig. Több kutya segítette a sikeres hajtást. A kutyák szerepe ilyenkor felértékelődik, mert az aranysakál kevésbé tud elfeküdni, megbújni a fedett területrészeken. A látható nyomok ellenére senki nem látott aranysakált. Lövés sem dördült.
A második hajtásban nem messze az M5-ös autópályától, egy igen sűrű, bokros-olajfás, helyenként járhatatlan terület következett,ami még a kutyák számára is “embert próbáló” volt. Gelcz Miklós kutyája, Mokó korábbi aranysakál-vadászatok alkalmával is többször bizonyított Most is kiszagolt egy aranysakált, amit űzni kezdett. A kutya végig a nyomában volt a kan aranysakálnak. Bár többen láttak a dúvadat a hajtásban, lövésre az elállók közül csak Rózsa Zoltánnak volt lehetősége. A sakál a rálövést követően azonnal tűzben rogyott.
A harmadik és egyben utolsó hajtásban Hosszúhát területrészen egy vörös róka tűnt fel egy pillanatra az elállók előtt, lövést azonban nem tudtak tenni rá. A vad a hajtósor irányába visszatört, majd kámforrá vált a sűrű nádasban.
A nap végén, a kora tavaszt idéző szeles időben, a jóbarátok szép élményekkel gazdagodva köszöntek el a kiskundorozsmai határtól.
További képek itt!
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Forrás: Agrojager