Borús, szemerkélő esőben, 2022. február 17-én megnyílt a 28. Fegyver, horgászat, vadászat nemzetközi kiállítás a HUNGEXPO területén.
A koronavírus-járvány az idei évben is hatással volt a kiállításra, mivel az idei FEHOVA kisebb a korábbiaknál, de Európában így is a legnagyobbnak tekinthető. A rendezvényen természetesen csak oltási igazolással lehet részt venni.
Az ünnepélyes megnyitón Dr. Kun Edit festőművész köszöntötte a kiállítás vendégeit és az egybegyűlt közönséget. Az idei a FEHOVA-n megközelítőleg 200 kiállító vesz részt. Az elmúlt időszakban a járvány miatt az emberi kapcsolatok az online térbe szorultak. Nagy volt már az igény arra, hogy újból normális keretek között tudjanak egymással találkozni a vadászbarátok, cégek, és a szakma. A 28. FEHOVA az emberi kapcsolatokról szól, amelyet 2022-ben ismét megrendeztünk – mondta Gancer Gábor, a a HUNGEXPO verzérigazgatója.
Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes méltatta a Vadászati Világkiállítás során elért sikereket. A tavalyi rendezvényeken 1,6 millió fő vett részt, a HUNGEXPO területére megközelítőleg 640 ezer ember látogatott ki. A kiállítótér nagysága elérte a 75 ezer négyzetmétert. A világkiállításon közel 100 ország vett részt kiállítóként. Külön megköszönte Szerbia, Szlovákia és Románia résztvételét. Felhívta a figyelmet a fenntartható vadgazdálkodás fontosságára. A vadászatnak ebben a régióban, közte Magyarországon – tradíciós hagyományai vannak. Vadászat nélkül súlyos anyagi károk jelentkeznének a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban egyaránt. Vadászat és vadgazdálkodás nélkül a védett természeti értékeink is veszélybe kerülnének. Példaként említette az aranysakál és a vaddisznó kártételét. Mindkét faj súlyosan csökkentheti a túzok álllományát, ha elszaporodik. Ragadozók gyérítése nélkül számos faj egyedszáma drasztikusan lecsökkenne.
A vadászat kiemelten fontos nemzetstratégiai ágazat is, mivel megközelítőleg 30 milliárd forint bevételt eredményez úgy, hogy emellett több ezer embernek ad napi munkát és megélhetést. A vadászatra épül a szállodaipar, és a szolgáltalások egy része is. A vadászat, horgászat, íjászat, solymászat ázsiai örökségünk, amely jellemző a térségbeli országok vadászati kultúrájára is. Felhívta a figyelmet a gyakran előforduló mérgezések ökológiai hatására. Az utóbbi időben olyan súlyos mérgezések történtek a külterületeken, melyek ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda mellett az Agrárminisztérium is vizsgálatot folytat. Az ügyben a nyomozás még nem fejeződött be, de kérte és figyelmeztette a vadásztársadalmat a mérgezések kapcsán a fokozott odafigyelésre. A Vadászati Világkiállítás tapasztalaiból kiemelte, igény mutatkozik arra, hogy több kisebb vidéki vadászati múzeum létesüljön az országban.
Dr.Kovács Zoltán, kommunikációért felelős államtitkár előadásban a FEHOVA fontosságáról beszélt. Az elmúlt időszakban a pandémia miatt egyre nagyob lett az igény a személyes találkozásokra. A Vadászati Világkiállítás kapcsán megemlítette, hogy Magyarország megosztja más országokkal a kiállítás megszervezésével kapcsolatos tapasztalatait, amire pl. CIC részéről is igény mutatkozik. A kiállítást, amely 20 napig tartott, két és fél év előkészítő munka előzte meg.
Dr. Nagy István agrárminiszter előadásában felhívta a figyelmet a természeti értékek megőrzésének fontosságára és kiemelte a hazai vizek védelmének fontosságát. Eredményként említette a a Területi Vadgazdálkodási Tanácsok létrehozását, valamint az egységes Vadkárfelvételi és Értékelési Útmutató és az Egységes Mezőgazdasági Vadkárfelmérési Útmutató létrehozását.
Dr. Philipp Harmer, a CIC elnöke szerint a magyarok komoly munkát végeznek azért, hogy a vadászatot és vadgazdálkodást megismertessék a Európa és a világ országaival. Ez egy követendő példa más országok részére. A változó körülményekhez a vadászoknak is alkalmazkodniuk kell. Sokkal jobb kommunikációt kell felépíteni azért, hogy megérthető legyen az emberek számára a vadászat, és a vadgazdálkodás.
Írta és fényképezte: Dr. Szilágyi Gergely
Forrás: Agrojager