„Megteremtettük a törvényes eszközt arra, hogy meg lehessen előzni a medvetámadásokat azokon a helyeken, ahol a felmérések alapján erre valós veszély áll fenn.

Most először prevenciós kvótákat hagytunk jóvá. 140 medve kilövését engedélyezzük, amelyeket az elmúlt két évben bekövetkezett károk száma és értéke, valamint az ember elleni támadások és incidensek térképe alapján listáztunk. Ez településenként 1-3 medve kilövését jelenti az érintett megyékben. Az országban vannak olyan régiók, ahol a törvényes lehetőségek hiányában törvénytelen módszereket alkalmaznak a medvék elpusztítására, ezért is volt szükség a törvényes keretre. Emellett folytatjuk azt a tudományos projektet is, amelynek célja megtalálni a legjobb megoldásokat az ember és medve közötti konfliktusok kezelésére” – jelentette be Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter.

A miniszteri rendelet alapját az a szaktanulmány adta, amelyet az év elején mutattak be Brassóban, és amely az elmúlt hétéves periódusban vizsgálta az ember és medve közötti konfliktusokat, valamint a barnamedve állományt. A projekt rávilágított arra, hogy a deviáns táplálkozási szokásokkal rendelkező medvék áttelepítése hosszú távon nem járható megoldás, mert ezek az egyedek visszatérnek arra a helyre, ahol elfogták őket, vagy ugyanazokat a problémákat okozzák az új élőhelyükön is.

A megelőzési kvóták esetében a beavatkozást azok a vadásztársulatok fogják elvégezni vadőrökön keresztül, akik az illető településsel szerződéses viszonyban vannak. Emellett a miniszteri rendelet további, legfeljebb 80 beavatkozási kvótát is engedélyez. Ez azoknak a medvéknek az eltávolítására vonatkozik, amelyek már kárt okoztak a mezőgazdasági kultúrákban, az állatállományban, vagy az emberi életet veszélyeztették. Ezekben az esetekben az eltávolítást a környezetvédelmi minisztériumnak kell jóváhagynia – tájékoztatott Tánczos Barna.

„Jelenleg a környezetvédelmi tárca vezetésével a medvepopuláció menedzsmentjének tudományos kutatáson alapuló eddigi legátfogóbb projektje zajlik, amelynek célja az ember és a nagyvad együttélésének javítása, a lakosság védelme. Kiírtuk a közbeszerzést több mint ezer villanypásztorra, amelyekkel a gazdákat segítjük megvédeni az állataikat és a terményeiket. Felszereltük a genetikai laboratóriumot, és elindítottuk a szükséges informatikai programok megvásárlását. Menhelyet hozunk létre a sérült medvék gondozására és rehabilitációjára a faj védelmében, és tájékoztató kampányt is indítunk, hogy hatékonyabbá tegyük az ember-medve konfliktusok megelőzését” – hangsúlyozta a miniszter.

A szaktárcavezető emlékeztetett arra is, hogy érvényben van az a nyáron elfogadott sürgősségi kormányrendelet, amely lehetővé teszi a veszélyes medvék azonnali eltávolítását a településekről. „A sürgősségi kormányrendelet a most megállapított kvótáktól független, az azonnali beavatkozást továbbra is hasznosnak tartjuk. Amennyiben medvét észlelnek a településen, azonnal értesíteni kell a hatóságokat az 112-es egységes segélyhívó telefonszámon. Az elmúlt néhány napban csak Hargita megyében négy veszélyes medvét távolítottak el, ami azt bizonyítja, hogy a sürgősségi kormányrendelet alkalmazható, és hasznos eszköz az azonnali veszély megszüntetésére” – jelentette ki Tánczos Barna.

A sürgősségi kormányrendelet parlamenti vitáján bevezetett módosítás – amely településeken kívül is jóváhagyná a beavatkozást – jelenleg a szenátus asztalán van, ahol az államelnök javaslatára pontosítanak a törvénytervezeten. Ez hamarosan átkerül a képviselőházba, amely ismét döntéshozó fórumként szavazhat majd.

Kolozsvár, 2022. április 13. - Romániában megjelent a hivatalos közlönyben és ezzel hatályossá vált a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztérium rendelete, mely a lakosság biztonsága és a károk elkerülése érdekében a medvék preventív kilövését is lehetővé teszi.
Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által továbbított közleményben kijelentette: az elmúlt két évben okozott károk száma és értéke, valamint az ember elleni támadások és incidensek térképe alapján listázták, hogy hol kell beavatkozni a medveállományba. Azért tartotta fontosnak a törvényes keret megteremtését és a beavatkozást, mert az ország egyes régióiban a törvényes lehetőségek hiányában törvénytelen módszereket alkalmaznak a medvék elpusztítására.

A rendelet 220 barnamedve kilövését teszi lehetővé. A 80 egyedes beavatkozási kvóta keretében azokat az egyedeket lőhetik ki, amelyek közvetlenül fenyegetik az emberi életet vagy a közbiztonságot. Emellett 140 egyed kilövését azért engedélyezi a tárca, hogy megelőzze a medveveszélyt. Azoknak a településeknek a környékén teszi lehetővé a medveállomány ritkítását, amelyeken az elmúlt években a legtöbb bejelentés érkezett a medvék által okozott kárról és a medvetámadásokról.
A megelőzési kvóta újdonságnak számít a romániai vadgazdálkodásban, miután 2016-ban a Ciolos-kormány betiltotta a populációszabályozás céljából végzett medvevadászatot. Korábban évente 400-450 medve kilövését engedélyezte a minisztérium.

A tárca sajtóosztálya a rendelet közvitára bocsátásakor az MTI kérdésére azt közölte, a kvóták a 2022-es évre szólnak, és a kimerülésükig érvényesek.
A a minisztérium honlapján korábban közzétett statisztikából kiderült: az elmúlt két évben 47 esetben támadt emberre medve Romániában. Emellett 2974 esetben jelentettek be a nagyvad által okozott kárt, a medvekár kétéves összértéke pedig 6,8 millió lej (félmilliárd forint). A statisztika rávilágított arra, hogy Székelyföldön okozzák a legtöbb problémát a medvék. Hargita megyében 14, ember elleni támadást jegyeztek fel, és a kár több mint 40 százalékát Hargita és Maros megyében jelentették. Jelentős azonban a kár Kovászna, Brassó és Szeben megyében is, az ember elleni támadások statisztikájában pedig Prahova megye áll a második helyen öt esettel.

A statisztikának megfelelő a megyékre, településekre leosztott megelőzési kvóta is: Hargita megyében 35, Marosban 25, Kovászna megyében 13, Brassóban pedig 11 medvét lőhetnek ki a helyi vadásztársaságok

Forrás: MTI