Az aranysakálok térhódítását nemcsak az emelkedő terítékadatok igazolják, de egyre gyakrabban bukkannak fel a települések közvetlen közelében.

Eddig a falvak, tanyás települések környezetében figyelhettük meg őket, ahogy erről már lapunkban többször be is számoltunk. Új jelenség Magyarországon, hogy a nagyvárosok belterületein is egyre gyakrabban találkozhatunk velük. Szerkesztőségünk számos olyan vadásszal készített riportot, aki szinte a falu “alatt” látott, figyelt meg egyedeket. Többen azt is elmondták, hogy a könnyű élelelemszerzés reményében, az aranysakálok célzottan indulnak a lakott települések felé.

Hogy pontosan mit keres az aranysakál a nagyvárosokban, még nem tudunk egyértelmű magyarázatot adni. Árvai István, Budapesten a III. kerületben, a Hármashatár-hegy szomszédságában, évek óta figyeli a fajt. Látott már aranysakált a Csillaghegyen, Budakalász mindkét oldalán, Pomáz város területén. Szentendrén, a Skanzen felöli oldalon is gyakori a faj felbukkanása.

Szentendrén, az első lakossági megfigyelés körülbelül 2015-ben volt, amikor is egy “kutyafélére” hasonlító ragadozót láttak. Ezután célzottan keresni kezdték, ezt a visszatelepült ragadozót. Infrakamera segítségével gyorsan meg is találták az első egyedeket, amelyek vélhetően délről érkeztek. A nádi farkas olyan helyen is felbukkant a fővárosban és környékén, amire senki nem számított. Pomáz mellett fekszik a Mesélő-hegy, amely körbe be van építve, ennek ellenére ebben a pici zárványban is találkozhatunk aranysakállal.

A sakál a városi környezetben jóval védettebb életet él, ennek ellenére a viselkedését nem változtatta meg: rejtőzködő életmódot folytat. A faj rendkívül óvatos, ugyanúgy, mint lakott területen kívül. Budapesten és környékén az aranysakálok megtanulták azt, hogy a felszíni vízelvezető csatornahálózatban feltűnés nélkül közlekedhetnek, a vízelvezetőárkok úgy funkcionálnak, mint egy sűrű, fedett erdősáv.

Hasonlóan, mint a belterületen élő vaddisznóállomány, teljes mértékben alkalmazkodott az emberek szokásaihoz, viselkedéséhez. Ezek az állatok jól érzik itt magukat, mivel jóval koncentráltabban találnak táplálékot. A vad pontosan jól tudja azt is, hogy a város a béke szigete, itt nem kell félni az embertől.

A vaddisznó, az ember számára jóval érzékelhetőbb károkat okoz, az aranysakál szinte mindig rejtve, éjszakánként, alig észrevehetően keresi a táplálékát. A helyi lakosság nem is ismeri ezt a fajt. Míg a falvakban a baromfiak vannak veszélyben, addig egy városban jóval sokrétűbb táplálékforrása lehet a sakálnak. Sokan azt is feltételezik, hogy a toportyán a macskákat is prédálhatja. A közösségi médiában erre példa is van.



Egy ismert videómegosztó portálon, külföldön, lakott településen, egy macskát kapott el az aranysakál, amit levideóztak. A vadászokat kivéve erre kevesen gondolnak, hiszen például egy nagyvárosban a gázolás esélye egy házi kedvenc esetében jóval nagyobb, mint az, hogy prédaállat legyen. A sakál opportunista, így bármit elfogyaszthat. Külföldi példákat is ismerünk: Tel-Avivban, a Hayarkon parkban nagyszámú aranysakál populáció él, a város szívében.

Az elmúlt években többször tudósítottak már 18 kilogrammnál nagyobb tömegű sakálokról. A hibridizáció folyamata vélhetően itt is megtörténhetett, mivel kutya és az aranysakál is a kutyafélék családjába tartozik, azaz, önálló, szaporodásra képes utódokat hozhatnak világra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyes aranysakálok egyre nagyobbak az átlagnál. Minél nagyobb egy ragadozó, annál sikeresebbé válhat, mivel a prédaállatokat könnyebben fogja meg. Ha felbukkan az aranysakál, először az apróvadállományon lehet felfedezni a kártételét, majd ezt követi az őz és nagyvadállomány. Budapesten és környékén is hasonló tendenciákat fedezett fel Árvai István.

Az esetek többségében a fiatal, védtelen prédaállatokat keresik. Számszerűleg senki nem tudja megmondani, mennyi sakál élhet Budapesten és az agglomerációban, de vonyításukkal évről-évre felhívják magukra a figyelmét. Sokszor a házak mellől ordítanak, ami kora és késő esti órákban riadalmat kelthet a lakosságban.

Az állampolgároknak tisztában kell lennie avval, hogy a vadgazdálkodóknak, vadászoknak nincs jogi felhatalmazásuk arra, hogy a belterületen apasszák/vadásszák az aranysakált. A településen jegyzője intézkedhet abban az esetben, ha az ott élők ezt kifejezetten kérik.

Belterületen, lakott területen, a vaddisznó, a róka és az aranysakál gyérítése, mivel ez nem vadászati tevékenység, rendkívül sok engedélyhez, többek között rendőrségi engedélyhez, önkormányzati megbízáshoz, és egyéb követelményekhez kötött: pl. a kilövést vezető személynek vadgazdálkodási végzettségű személynek kell lennie.

A sűrűn lakott településeken, főleg a vaddisznó esetében, előre vetíthető a konfliktus. A sakál esetében is volt már erre példa: két évvel ezelőtt Keszthelyen, a belvárosban, követtek kutyasétáltatókat.



Az aranysakál viselkedése alapján, nagyságrendjük a főváros egyes kerületeiben gyarapodni fog. Az ember és vad közötti interakciók száma egyre gyakoribbá válik az elkövetkező években. A belterületen élő vadállomány előbb-utóbb eléri azt a kritikus szintet, amikor a lakosság segítséget kér a vadgazdálkodási szakemberektől. – zárta beszámolóját Árvai István.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely

Forrás: Agrojager