B. Richárd és kutyája Szálem pár nappal ezelőtt az ikrényi vasútállomás közelében, egy népszerű sétálóhelyen estek áldozatul a helyi vadásztársaság által kihelyezett hattyúnyak csapdának. Tábla figyelmeztetett arra, hogy a vadászterületen csapdák vannak kihelyezve és kutyát póráz nélkül sétáltatni tilos. Ezt a gazda és kutyája be is tartották, de az eszközt a gyalogút mellé csupán 1-2 méteres távolságra, azaz póráz távolságon belül, jelzés nélkül, földtakaró alá helyezték el. A kutyának és gazdájának esélye sem volt elkerülni a tragédiát. A csapda a kutya két mellső lábát fogta meg és életveszélyesen megsebesítette. A gazda hiába ment vissza a figyelmeztető táblához, azon elérhetőséget nem talált, így puszta kézzel feszítette szét a csapda fogait és szabadította ki a kutyát. Ha késlekedik, Szálem a helyszínen elvérzik. Az eb életét csak az azonnali műtéti beavatkozás mentette meg, gazdája szintén kórházi ellátásra szorult a csapda által okozott kézsérülések miatt.
A hattyúnyak csapdák régóta vitatott eszközei a vadásztársaságoknak – noha az 1979-es Berlini egyezmény nem tiltja a használatukat, szemben a méreggel vagy füstöléssel. De részletszabályozás a kihelyezésre nem létezik. Ezeknek a szelektív ölő csapdáknak elvileg rálépés esetén nem szabad elsülnie, a zárnak a csalétek elhúzásakor szabad csak kioldania. Nevének mindkét elemét a szelektív és az ölő kifejezést is parázs vita övezi. A hattyúnyak csapdát föld alá rejtik, 1-2 centi takarás kerül rá azért hogy ne védett ragadozó madarakat kapjon el, hanem az arra szimatoló aranysakált, rókát. Viszont a takarás miatt elkerülni is nehezebb ezt az országosan használt eszközt. Szálem szerencséje az lehetett, hogy a kioldó szerkezet felőli irányból érkezett és fogta meg a csalit, épp ellentétesen ahhoz képest amerről a vadakat várta a csapda – legalábbis A modern csapdázás kézikönyve szerint lábfogás esetén ilyen „hiba” állhat fenn.
B.Richárd az ügyet hivatalos útra terelte, mivel úgy gondolja, hogy az úthoz ennyire közel kihelyezett csapda emberre és állatra egyaránt veszélyes lehet. Egy futó vagy egy arra sétáló kisgyermek akár véletlenül is működésbe hozhatja az eszközt. Sérelmezi továbbá az információk hiányát, mivel sem a csapdák kihelyezéséről, sem azok helyéről nem kaptak a helybéli lakosok tájékoztatást, és a veszélyhelyzet esetén értesítendő elérhetőséget is hiányolja. A késlekedés akár életébe kerülhet.
– Célom, hogy a frekventált, emberek által használt gyalogutak mellé ezeket az életveszélyes eszközöket ne helyezzék ki. Ha használatuk feltétlenül szükséges, a vadásztársaság – természetesen a megfelelő engedélyek birtokában és a lakosság önkormányzatokon keresztül történő figyelmeztetését követően – olyan helyre telepítse őket, ahol nem okozhatnak sérülést az embereknek, vagy a szabályoknak megfelelően sétáltatott kutyáiknak. Információim szerint a hatóságok gyorsan léptek és megteszik a szükséges intézkedéseket, továbbá elindult egy lakossági összefogás is.
Megkerestük a vármegyei vadászkamarát ahol azt a tájékoztatást kaptuk, nincs részletes szabályozása a szelektív ölő csapdák kihelyezésének, de nem tiltott eszközei a vadgazdálkodásnak. Ugyanakkor Orbán Henrik, az Országos Magyar Vadászkamara Győr-Moson-Sopron vármegyei Területi Szervezetének titkára szerint az ehhez hasonló ügyek azért véleményesek, mert nem lehet bizonyítani azt, hogy a kutyát valóban pórázon sétáltatták, nem csak a baj bekövetkeztét követően tették rá vissza. – Ez a szabálysértés elég gyakori, csak a város környékére kell kimenni, hogy ezt lássuk, sok-sok esetben lekerül a póráz. Ekkor pedig megvalósulhat a szabálysértés és a vad zavarása is, ami egy másik, a vadgazdálkodással foglalkozó jogszabályba ütközik.
A ragadozók csapdázása most aktuális az apróvad állományok szempontjából, melyek állománya drasztikusan csökken a vadgazdálkodási statisztikák szerint. – Az ügyben az is vizsgálható, hogy a kutyasétáltató milyen területen járt. Mert az adott föld a vadászterület része, magántulajdon és a tulajdonjoghoz kapcsolodik a vadászati jog is – így a kutyasétáltató nem járt el gondos gazdaként, amikor bement a területre és engedte, hogy a kutyája a kihelyezett csalihoz hozzáférjen. Fontos lenne, hogy a sétáltatók a terület tulajdonosával is egyeztessenek, használják a futtatásra kijelölt területeket, a közútnak minősülő útvonalakat és persze a pórázt minden esetben.
Ugyanakkor a település polgármestere szerint mivel az út nincs közforgalom elől elzárva, bárki használhatja.
Németh Tamás polgármester elmondta lapunknak, hogy jegyző asszony hivatalos levélben kéri a vadásztársaságot arra, hogy haladéktalanul tájékoztassa az önkormányzatot a csapdák helyéről. – Kíváncsiak vagyunk a csapdakihelyezés pontos szabályaira. Nyilván vadászok szakemberek, ők tudják, hogy erre szükség van, vagy nincs, van vadgazdálkodási tervük. De egy településsel együtt kell működnie a vadásztársaságnak. Ebben az esetben az út mellett a csapda, ami egy egyszerű rövid póráz távolságra van letéve ez abszolút szabálytalan és veszélyes. Ez az út nincs elzárva a közforgalomtól, bárki járhat arra, személy szerint azon az úton járok 45 éve sétálni, futni, kutyát sétáltatni. Kell, hogy legyen szabályozás arra, hogy a csapda úttól való távolsága még szalagpóráz esetén se okozhasson gondot. Végigjárjuk ezt az ügyet, megkeressük a törvényi szabályozást, a társaságokkal és a kormányhivatallal. A jövőben mindig szeretnénk tudni hol helyeznek ki csapdákat, hogy tudjuk tájékoztatni a lakosságot.
Forrás: Agrojager
