A Békés vármegye északi részén, apróvadas területen gazdálkodó Dévaványa Vadásztársaság bevételeinek egyharmada a mezei nyúl, illetve a fácán értékesítéséből származik, a társaság évente 3000-4000 fácánt nevel.


Az apróvad védelme érdekében a terület 3 hivatásos vadásza évek óta intenzív ragadozógyérítést folytat. A ragadozókontrollt illetően az elmúlt vadászati év tapasztalatait a társaság elnöke, Illin József osztotta meg a Nimród Vadászújsággal.

A szakember elmondta, hogy a 12 000 hektáros területen 20 db hattyúnyakat, 24 db élvefogó, 20 db testszorító, 4 db létrás, valamint 15 db Larsen csapdát használnak.

A csapdázás leghatékonyabb időszaka mind a szőrmés, mind a tollas kártevők vonatkozásában a szaporodás ideje, azaz a kölyöknevelés, illetve a költés időszaka. A dolmányos varjú és a szarka a fészkelési időben csak külön vadászati hatósági engedéllyel gyéríthető, a költés idején a társaság ennek birtokában apasztja az említett fajok állományát.

A tavalyi vadászati évben terítékre került dúvad egyedszáma:

150 róka, melynek 30 százaléka csapdával, 70 százaléka lőfegyverrel,

25 sakál, köztük 6 kölyök: 2 egyed kivételével lőfegyverrel,

18 borz, a legtöbb csapdával, 4 lőfegyver által,

160 dolmányos varjú, melynek kétharmada lőfegyverrel,

166 szarka, többsége csapda által,

40 nyest került terítékre.

Az elnök elmondta, hogy a borz állománya meglehetősen hullámzó, míg tavalyelőtt 65 egyed került terítékre, sőt azt megelőzően 90, addig a legutóbbi esztendőben mindössze 18. A rókára évente 2-3 alkalommal hajtást is szerveznek, de a legtöbb róka a koslatás, illetve a kölyöknevelés időszakában kerül terítékre. A hivatásos vadászok nagy hasznát veszik az éjjellátó eszközöknek, és ez meg is mutatkozik a terítékadatokban (főleg a róka esetében), mert jóval több a terítékre került ragadozó, mint annak előtte - foglalta össze a tapasztalatokat Illin József.

Forrás: Nimród