Közös küldöttközgyűlést tartott a Békés megyei Vadászszövetség és az Országos Magyar Vadászkamara Békés vármegyei Területi Szervezete Békéscsabán a vármegyei kormányhivatal Beliczey termében, április 25-én.

Az eseményen kihirdették az idei vadásznapot is, melyet Békésszentandráson rendeznek meg, ez év szeptember 16-án.

A közgyűlést Hrabovszki János, a vadászszövetség és a vadászkamara vármegyei elnöke nyitotta meg, aki ismertette a napirendi pontokat, és a megjelent tagok előtt álló feladatokat, egyben emlékeztetett rá, hogy a szervezetek szorosan együttműködnek a Békés Vármegyei Kormányhivatallal.

Ezt követően a vármegyei kormányhivatal főigazgatója mondott köszöntőt. Dr. Rákóczi Attila a hivatal és a vadászkamara közti együttműködésről beszélt, szavai szerint számos közös célt fogalmaztak meg, napi szintű kapcsolatban állnak egymással. Több közös programon és képzésen vettek részt, köztük az afrikai sertéspestissel kapcsolatos és a hivatásos vadászoknak szervezett eseményeket emelte ki. A főigazgató a vadgazdálkodási szakemberek, az ágazat fontosságát hangsúlyozta, mindemellett a trófeabírálatokról, az ezzel kapcsolatos ügyekről is szót ejtett. E szerint több mint 4000 trófeát bíráltak el, közülük 3509 volt őztrófea, ezeket részletezve elmondta: 175 arany, 241 ezüst és 234 bronz minősítést értek el.

Az eseményen előadások is elhangzottak, többek közt dr. Ráfi Péter, a NAV Békés vármegyei Adó– és Vámigazgatóság osztályvezetője a vadászatról és a személyi jövedelemadózásról beszélt, valamint bemutatta a NAV Mobil applikációját. Buka Szabolcs a Békés vármegyei Agrárkamara főfalugazdászának előadásában tájékoztató hangzott el „Az Európai Unió 2023-2027-es új Közös Agrárpolitikájának (KAP) vadgazdálkodási lehetőségei” elnevezéssel.

Mindezeket követően a küldöttek a napirendi pontokban meghatározott 2022-es beszámolókat, valamint a vármegyei vadászszövetség, és a vadászkamara idei költségvetési tervét tárgyalták meg.

A kamarai beszámolókból többek között kiderült, hogy tavaly 3002 fő váltott vadászjegyet Békésben: 163-an hivatásosként, a többség pedig sportvadászként. Külföldi vadászati engedélyből 756 darabot értékesítettek, ami ugyan több mint az előző esztendőben, de még mindig nem éri el a járvány előtti szintet (2019-ben 954 darab). Az elmúlt esztendőben 7 vizsganapra 67-en jelentkeztek, közülük 37-en tettek sikeres vadászvizsgát Békésben. A jelentkezők száma 6 fővel több, mint 2021-ben, amely folyamatosan növekszik, köszönhetően a 2021 augusztusától életbe lépett új vizsgaszabályzatnak, amely előírja az állandó lakcím (lakóhely) szerinti vizsgáztatást.

Az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően folytatódott a vadászkutyák VAV vizsgára történő felkészítése. A Kynológiai Bizottság tagjai díjazás nélkül készítették fel az ebeket és gazdáikat a megmérettetésre. A mintegy 30 felkészítési alkalom után 5 vizsganapon 41 kutya vizsgázott, közülük 37 eredményesen.

A kamara kiemelt prioritást élvező céljai között szerepel a vadászat és a vadgazdálkodás bemutatása az ifjúság számára. A cél ebben az esetben nem az ifjú vadászok képzése, hanem a vadászat megismerése, a gyermekek ismereteinek gyarapítása. A 4 helyszínen történő látogatások, bemutatkozások szép eredménnyel zárultak, e helyszínek gyerektáboroknak, iskolai nyílt napoknak adtak otthont. A célközösség a 8-18 év közötti korosztályokból került ki.

A szövetség beszámolójából kiderült, hogy pályázati forrásból tovább folytatódott a székház felújításának 2017 óta tartó folyamata. Mintegy 12 millió forintból megújult a második emeleti kisterem, a teakonyha, és a raktárszobák energetikai berendezése. Az idei évben terv az emeleti kisterem további fejlesztése, az elképzelések szerint itt kapnának helyet a preparátumok, illetve a fiatalabb korosztály számára bemutatósarok készülne a szükséges felszereléssel (foglalkoztatóasztalok, audiovizuális eszközök, stb.).

A pandémia miatti kényszerű kihagyás után 2022-ben újra volt Megyei Vadásznap a Körösvidéki Horgász Egyesületek Szövetségének társrendezésével. Idén Békésszentandráson szeptember 16-án rendezik meg a vadásznapot.

A vármegye vadállományával, vadgazdálkodásával kapcsolatos észrevételek is elhangzottak az eseményen. A tavalyi év aszályos időjárása különösen a szaporulatra nézve járt súlyos következményekkel. A fogoly gyakorlatilag eltűnt a vadászterületekről, és a szabad területen élő fácánállomány produktuma sem tudta kompenzálni a törzsállomány veszteségeit. A kedvezőtlen állapotot tovább fokozta a védett ragadozók bővülő jelenléte, valamint a szokott mennyiségű fácánkibocsátás elmaradása is.

Nem volt kedvezőbb helyzetben a mezei nyúl állománya sem. A kötelező feladatok (ragadozó – gyérítés, etetés) elvégzése mellett csak olyan helyen maradt érdemi állomány, ahol az öntözés, rendszeres itatás, vagy a terület adottságai lehetővé tették a folyamatos vízutánpótlást. Összességében nézve így is jelentősek a veszteségek a tavaszi állománynagysághoz képest, még úgy is, hogy a jogosultak zöme jelentős önkorlátozást eszközölt a faj biztonságos fennmaradása érdekében.

Az őzállomány szintén jelentős veszteségeket könyvelhetett el az elmúlt esztendőben. Az aszály számlájára írható (elsősorban a gidákat érintő) csökkenés mellett, különösen magas volt a belső élősködők (haemoncus), valamint a takarmányokban rendkívül magas szintet elérő fuzáriumgombák által előidézett mortalitás, nemkülönben a növénytermesztésben alkalmazott input anyagok (műtrágya, vegyszer) károsító hatásai is.

Annak ellenére, hogy már két és fél éve nem volt pozitív ASP kimutatás a vármegyében, a vaddisznó állománya nem növekszik látványosan, az előírásoknak megfelelően alakul. Nem úgy a dám állománya, amely ha számban nem is, de területi elosztását tekintve feltétlenül terjeszkedést mutat. Vele párhuzamosan növekszik az aranysakál állománya is, az elejtések alapján (800 darab) a vármegyék képzeletbeli rangsorában az 5. helyet foglalja el Békés.

A beszámolók után a Vadászszövetség és a Békés vármegyei Vadászkamara 2023. évi költségvetési tervének megtárgyalása és elfogadása következett, majd a tagfelvételekről is döntöttek a küldöttek.

Forrás: OMVK