A hazai vadászíjászatról egyre több szó esik és a sportíjászat többi ágával együtt (3D, olimpiai számok, tradicionális íjászat) igen népes és egyre növekvő tábornak gyakorolja.

Közülük, azonban csak a vadászíjászoknak kell államilag szabályozott vizsgát tenniük, ahhoz, hogy szenvedélyüket gyakorolhassák. Sokan dolgoztak azért, hogy 1993-ban elismerjék vadászati módként az íjászatot és ekkor született meg a vizsga első szabályozása is. Akkor a vizsga szervezőjeként és ezzel helyszíneként is Pest megye lett megjelölve.

Az akkor még gyermekcipőben járó vadászati mód azóta jócskán kinőtte magát. Közel 1.500 fő tette már le a vizsgát, és közel 1.000 fő gyakorolja is e szép vadászati módot. Vélhetően ez a népszerűség is közre játszhatott abban, hogy a tavalyi évben történt jogszabály módosítás minden vármegyei Vadászkamarának megadta a jogot, hogy többek között íjász kiegészítő vizsgát rendezzen.

Vármegyénk élt is ezzel a lehetőséggel és június 5-én fennállása során első ízben tartott vadászíjász kiegészítő vizsgát. Külön érdekesség, hogy 1993-óta most történt meg először, hogy nem Pest vármegye szervezte a vizsgát.

Azonban attól, hogy a helyszín most nem Gödöllő, hanem Nyíregyháza volt, egy fikarcnyit sem változott a vizsgakövetelmény. A vizsga a vonatkozó jogszabályok és az Országos Magyar Vadászkamara belső szabályzatának megfelelően került megszervezésre és lebonyolításra.

A vizsgabizottságot a vármegyei Vadászkamara titkára (Fazekas Gergely), a minisztérium képviseletében egy tájegységi fővadász (Kelemen József) és egy, a Magyar Vadászíjász Egyesület által delegált szakértő (Lukács Tamás) alkotta. Előttük kellett egy 50 kérdéses tesztet teljesíteni, majd 5 szóbeli kérdésről számot adni.

Akinek ez sikerült az kezdhette meg a gyakorlati lövészetet. Itt 8 különböző távolságból kellett összesen 24 lövést leadni. Az állatalakos céltábla elejtési zónájába csapódó vesszők 10-10 pontot értek, míg ami elkerülte ezt a felületet az 0 pontot kapott. A 240 pontos maximum pontszámból legalább 160-at kellett teljesíteni a sikeres vizsgához. A többség 200 pont körül teljesítette a feladatrészt, de volt olyan is aki egyáltalán nem hibázott.

A lövészet technikai levezetéséhez felkérésre került lövészet vezetőként Hajzer Szabolcs tájegységi fővadász, valamint pályabíróként a Magyar Vadászíjász Egyesület tagjai közül Kiss Róbert, Tomori Gyula és Orosz Csaba vadászíjászok.

A vizsgát megelőző szombaton és vasárnap konzultációs lehetőséget biztosított a vármegyei Vadászkamara a vizsgázóknak, ahol gyakorlati kérdések megtárgyalása mellett a vizsgapályán történő lövészeten volt a fő hangsúly. Ezt ki is használták a vizsgázók és elvégezték a felszerelés utolsó beállításait, hogy a lehető legjobb eredményt érjék majd el a vizsgán. Vasárnap csatlakozott a csapathoz Ambrózy Árpád nemzetközi vadászíjász oktató is, aki számos tapasztalatot és tanácsot osztotta meg a részvevőkkel.

Tizenkettő vizsgázó teljesítette az előírt követelményeket és ezzel megtette az első lépést az íjas vadászat rögös de, sok-sok élményt adó útján! Hiszen a vadászíjász sikere nem csak az eszközön múlik. Magas szintű szakmai tudás, gyorsan meghozott helyes döntések sorozata, végtelen türelem és önfegyelem, valamint kiegyensúlyozott, stabil lélek az összetevői egy sikeres lövésnek.

Nem véletlenül tartották a középkori angol íjászok: Aki szívével lő az íjában, az eltalálja a célt!

Forrás: OMVK