A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusán működő One Health Munkacsoport egyik fő kutatási területe az Echinococcus multilocularis galandféreg faj járványtanának vizsgálata.


A kutatócsoport a rókaféregre vonatkozóan kérdőívet tett közzé (https://www.omvk.hu/hir/kutatas-toltse-ki-a-kerdoivet-a-rokaferegrol) és a vadászok tapasztalatait várják.

A felhívás kapcsán Halász Tibort, a SEFAG Zrt. Nyugat-Zselici vadászterületének vadgazdálkodási ágazatvezetőjét kérdeztük, aki évek óta kutatásokat folytat a témakörben.

„A SEFAG Zrt. Zselici Erdészetének területén zajló vizsgálat keretében az Echinococcus multilocularis terjedését tanulmányoztuk a vadonélő ragadozókban. 143 róka és 80 aranysakál parazitológiai vizsgálatát végeztük el és azt találtuk, hogy a rókaféreg rövid idő alatt endémiássá vált a zselici róka- és aranysakál populációkban. A fertőződés esélye - a köztigazda - mezei pocok által sűrűn lakott gyepes területeken nagyobb. Ezeket a területeket a róka és az aranysakál is felkeresi táplálékszerzés céljából. Köztük a táplálékért versengés zajlik, amiből általában az erősebb aranysakál kerül ki győztesen, a vándorló egyedek pedig nagymértékben hozzájárulnak a fertőzés terjedéséhez” – foglalta össze a tapasztalatokat Halász Tibor.

A parazita végleges gazdái a rókafélék és a kutyafélék, köztigazdái a kisrágcsálók, de az ember is lehet, humán alveoláris echinococcosist (HAE) okozva ezzel. Míg a kórokozó Európában a 80-as években mindössze 4 országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Svájc) volt jelen, addig napjainkban már 25 országban igazolták a jelenlétét. Ennek ellenére, ha a humán alveoláris echinococcosis tüneteivel orvoshoz fordulunk, sajnos a legritkább esteben merül fel a HAE lehetősége, pedig a betegséggel egyre inkább számolni kell. Halász Tibor elmondta, hogy a tavalyi évben hazánkban igazoltan HAE-s 5 eset volt, ebből 3 a kaposvári kórházban, a másik kettő pedig az Északi-középhegység területén.

A szakember arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyik legsúlyosabb mérsékelt övi zoonózis nem csak a vadászok problémája, hisz a betegség nem válogat, a természetjárókat, gombászokat, kutyasétáltakókat éppúgy fenyegeti, mint a rókaürülékkel szennyezett homokozóban játszó gyermekeket. A házi kedvencként tartott ebek is érintettek, sőt még a konyhakerti növények is szennyeződhetnek a róka által a féreg petéivel. Az Echinococcus peték az ürülékkel a szabadba jutnak – a bogyós gyümölcsökre és a gombákra is rákerülhetnek - és 1 évig is fertőzőképesek maradnak. Az ember általában a fertőzött állattal való kapcsolat révén vagy petékkel szennyezett élelmiszer által fertőződik. Lengyelországban például nagy számban találtak a kutatók petéket a kiskertekben megtermelt és a piacon árusított konyhakerti növényeken. Aggodalomra ad okot, hogy a betegség meglehetősen alattomos, hosszú lappangási idejű, a megfertőződéstől az első tünetek megjelenéséig 5-15 év is eltelhet és megfelelő kezelés nélkül halálos lehet.

A szakember rámutat arra, hogy a ragadozók állományszabályozása a rókaféreg szempontjából is nagy jelentőséggel bír, tekintve, hogy a toportyán fertőzöttsége bizonyos élőhelyeken jelentős lehet, ami a jövőben a humán megbetegedések számának növekedéséhez vezethet.

Forrás: Nimród