Tavaly december elején jutott szerkesztőségünk tudomására, hogy pénzbehajtó céget alapít a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara a vadkárügyek átvállalására. A témával több cikkben is foglalkoztunk, és most alább közöljük a hozzánk eljuttatott, december 29-én megjelent közleményt.

Meglehetősen vegyes érzelmeket váltott ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének nyilatkozata az érdekeltekből a vadkárok kezeléséről. A NAK elnökének nyilatkozata egy elég ködösnek tűnő elképzelést vázol fel, mely szerint a NAK által létrehozott cég „mediátorként” kívánja koordinálni a vadkárok megtérítését a vadászatra jogosult és a vadkárral érintett gazdálkodó között. A NAK elnökének érvelése szerint „A vadkár megtérítését a termelők a vadászatra jogosultakon nem, vagy csak nagyon nehezen, illetve hosszú idő alatt tudják érvényesíteni. Az agrárkamara ezért céget alapít, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók jogos vadkárköveteléseinek érvényesítését, az érintettek így minél hamarabb hozzájuthatnak az őket megillető pénzhez.” Tenné mindezt a termelők érdekeinek hatékonyabb érvényesítése érdekében úgy, hogy peres ügyekben átvállalja a gazdálkodók megalapozott vadkárköveteléseit, és lefolytassa a vadásztársaságokkal az eljárásokat.

Érvelését meg nem jelölt forrásból származó – álláspontunk szerint nem teljesen megalapozott – adatokkal igyekszik alátámasztani, hangulatot keltve a „gonosz” vadászokkal szemben.

Vajon miből gondolja a NAK elnöke, hogy egy általa létrehozott cég – nyilván jól megfizetett – alkalmazottai hatékonyabban tudják képviselni a termelők érdekeit, mint maguk a termelők? Vajon miből gondolja a NAK elnöke, hogy az újonnan alapítandó cég – melynek a hatályos polgári perrendtartás szerint nincs jogi képviseleti jogosultsága – által indított polgári perben gyorsabban születik jogerős bírósági ítélet, mint jelenleg? Esetleg azt is feltételezi a NAK elnöke, hogy egy harmadik szervezet – egyébként indokolatlan – bevonása ezekbe az eljárásokba olcsóbbá teszi az igényérvényesítést?

És még lehetne sorolni a kérdéseket, amelyek megalapozott aggályokat kelthetnek a nyilatkozatban vázolt elképzelés megvalósításával kapcsolatban, arról nem is beszélve, hogy a vadászati törvény elég részletesen és nem feltétlen vadászbarát módon szabályozza a vadkárok megtérítését, a felek jogait és kötelezettségeit.

A nyilatkozatban foglaltakkal szemben a Somogy vármegyei Vadgazdálkodási Tanács legutóbbi ülésen deklarálta, hogy három vadfaj, az őz, a dám és a vaddisznó létszáma az elmúlt években jelentősen csökkent. A szakmai fórum tényként azt is megállapította, hogy a tavalyi évben kifizetett mezőgazdasági vadkár összege – az extrém magas terményárak ellenére – a 10 évvel ezelőtt kifizetett összeggel azonos, amikor a terményárak a tavalyinak csupán harmadát tették ki. Köztudott, hogy Somogy az országban a vadkárok tekintetében előkelő helyen áll, ennek ellenére a vadkárperek száma Somogyban elenyésző, a gazdák és a jogosultak között példaértékű együttműködés és konszenzus alakult ki.

A nyilatkozattal kapcsolatban több megkeresés érkezett hozzánk és eddig vártuk a vadásztársadalom hivatalos reagálását, ami eddig elmaradt.

Ezért, mint a vadászok érdekképviseleti szerve úgy gondoltuk, hogy jelen nyilatkozatunkkal kívánjuk józanságra inteni az érintetteket. A nyilatkozatban közölt statisztikai adatoktól teljes mértékben elhatárolódunk, azt indokolatlan hangulatkeltésként értékeljük. Nem látjuk semmilyen megalapozott – különösen jogi – indokát annak, hogy a vadkárok megtérítésének folyamatába egy kívülálló harmadik szervezet bevonásra kerüljön.

Mindenekelőtt ezért azt kérjük tagszervezeteinktől, hogy higgadtan, a hatályos szabályozás szem előtt tartásával kezeljék a vadkárok megtérítésével kapcsolatos ügyeket, és amennyiben ezzel kapcsolatos kérdésük merülne fel, a Somogy Megyei Vadászok Szövetsége akár igazságügyi vadászati szakértői háttér bevonásával is áll a rendelkezésükre!

Somogy Megyei Vadászok Szövetsége
Meiszterics János elnök
Dr. Makai Lajos elnökségi tag
Dr. Kemenszky Péter fővadász

Forrás: Nimród