Fokozott figyelem kíséri az erdőket és az erdőjárókat mostanság. Elsősorban a malacozó kocák és az agancsukat ezekben a napokban elhullató szarvasbikák nyugalmát óvják a vadgazdák, a bűncselekmények megelőzése érdekében gyakran a rendőrséggel közösen. A Bácskai Napló munkatársai a modern technikával megerősített sükösdi akcióban is részt vettek.
Az állami erdőgazdaságok általában erdőlátogatási tilalmat rendelnek el ebben az időszakban, míg a vadásztársaságok fokozott terepi jelenléttel, hatósági és civil szervezetek segítségével igyekeznek rendet tartani. Február 7-én, pénteken reggel a Kékhegyi Vt. fácántelepénél Haris László elnök társaival köszöntötte és kínálta reggelivel a meghívottakat, így a rendőrség, a polgárőrség és a Baja Hangja médiacsoport munkatársait, valamint az Agrárminisztérium Vadgazdálkodási Főosztály tájegységi fővadászait. A vadásztársaság kollektívája által készült szarvas szalámi kiváló minősítést kapott, ami alapjaiban határozta meg a nap menetét. Azt a menetet, ami konvojjá alakulva indult a 7802 hektárt meghaladó, különleges rendeltetésű területre. Gyorsan híre ment a faluban, hogy valami készül, s nemcsak a kétlábúak világában, hiszen a juhászkutyák is hangoskodva vették tudomásul a Makó Péter (a Kékhegyi Vt. Sükösd hivatásos vadásza) által vezetett kivonulást.
A fő cél az agancsozók kiszűrése volt, ilyenkor ugyanis sokan érkeznek alantas célokkal: hajtják a bikákat annak érdekében, hogy mielőbb levessék az agancsot, amit a tilosban járó tolvajok összegyűjtenek, majd jó pénzért értékesítenek a feketepiacon, mondta el Kammermann Péter tájegységi fővadász (Illancs-bácskai Vadgazdálkodási Tájegység), aki arról is beszámolt, hogy minden évben rendeznek trófeaszemlét és hullott agancs szemlét a vadászatra jogosulttal közösen. – Előbbit a szarvasbőgési időszak végén, október elején, utóbbit pedig a tavaszi időszakban. Tavaly például több mint 10 jogosult 203 agancsszárat mutatott be a szakmai rendezvényen. Nagyon fontos esemény ez a gímgazdálkodás szempontjából, ugyanis a vadászatra jogosultak információkat kapnak a területen élő gímek koráról, állapotáról. Az elmúlt év például aszályos volt, ezért úgy véljük, az idei hullott agancsok könnyebbek lesznek – mondta el a tájegységi fővadász.
Az erdő fokozott vigyázását indokolja a vadmalacok születése is (a kirándulók ilyenkor akaratlanul is megijeszthetik és kizavarhatják vackaikból a nem régen született vadmalacokat, melyek így megfáznak és elhullanak), aminek ideje egybe esik a bikák agancshullatásával, ami jellemzően január végétől április elejéig tart. Az illegális agancsgyűjtés mindig is nagy problémát jelentett a vadgazdáknak. A lelkes gyűjtök, valamint az elszánt tolvajok ugyanis reggeltől estig járják az erdőt, zavarva a vadállományt. Utóbbiak sokszor brutális módszereket alkalmaznak, amelyek maradandó sérülést, sőt a bikák elhullását okozhatják. Előfordulhat, hogy egy bika menekülés közben fennakad a kerítésen, vagy egy nagyobb számú rudli kiszalad az országútra, ahol súlyos közlekedési balesetet okozhat. A tél végére legyengült vad gyakran a végkimerülésig menekül és elpusztul. Ráadásul a meggyengült állatok következő agancsfelrakása is gyengébb minőségű lehet.
A vadgazdák minden fórumon igyekeznek felhívni a figyelmet, hogy a hullajtott agancs a vadgazdálkodásban fontos információforrás: segítségével pontosabb képet kaphatnak a megfigyelt bikák kondíciójáról, fő mozgási irányáról, életkoráról. Megvizsgálják az agancs vastagságát, az ágak számát, a súlyát, és akár éveken át nyomon követhetik egy-egy bika fejlődését, valamint az adott év időjárási és táplálkozási hatásait. Az utóbbi években egyre kifinomultabb technikával igyekeznek visszaszorítani az illegális agancsozást. Immár hőkamerával felszerelt drón is segíti a munkájukat, mutatta be profi módon dr. Bleier Norbert tájegységi fővadász. A drón az elhullott agancsok megkeresésében segít, illetve a tájegységi fővadászok és a vadásztársaságok emberei látják, van-e szokatlan mozgás a területen. – Azon túl, hogy a vadászatra jogosult tulajdonát képező hullott agancsot eltulajdonítják a területről – ami anyagi kár –, fontos információktól is megfosztják a vadgazdát. A szakmai munka nagyon fontos alapja, hogy a hullott agancsokat legálisan összegyűjtsék, megismerjék, így lehet felmérni a vadállomány állapotát. Jelentős kárt okoz a zavarás a gímszarvas mellett a malacokat vezető kocák életében is – hívta fel a figyelmet a drónos bemutatót is tartó tájegységi fővadász. A drónos felderítésbe a Bajai TV munkatársa, Lipták Péter is bekapcsolódott, s bár egy hollópár rögtön kiszúrta a két furán zümmögő repülő eszközt, kár nem esett, viszont remek felvételek készültek az erdő titkairól.
A több mint 7000 hektáros területen gímszarvas, vaddisznó, őz, fácán, nyúl, róka és aranysakál is megtalálható, ezt már Makó Péter hivatásos vadásztól tudjuk. – A munkánkat rendőrök, valamint a helyi polgárőrök és mezőőrök is segítik. A vadászterületen a hullajtott agancsot kizárólag a vadászatra jogosult előzetes, írásbeli hozzájárulásával szabad gyűjteni. Ami a méreteket illeti, találtunk 5 kiló feletti agancsszárat is. Legtöbbször a párja is megvan, de – főleg ha zavarják – csak pár kilométerrel arrébb és napokkal később rakja le a bika. Természetesen ebben az időszakban naponta kint vagyok a területen, a rendőrséggel pedig egyeztetünk, de heti rendszerességgel lesz közös ellenőrzési akció – válaszolta érdeklődésünkre a hivatásos vadász. A hullajtott agancs kilóját 5000-7000 forintért veszik át (feketén néha 10 ezerért is), de a gyűjtés mellett az illegális eladás is bűncselekménynek számít. Aki agancsot talál az erdőben, hagyja ott vagy adja le az illetékes erdészetnél.
Ami a pénteki akciót illeti, a drónos felderítés során számos remek bikát láthattunk, egyiket már félszárral. Csatárláncba fejlődve is bejártak egyes erdőrészeket a rendőrök a hivatásos vadásszal és a polgárőrséggel közösen, majd visszapattanva a járművekben egy gyanús autó nyomába eredtek, ám kiderült, nem járt tilosban a sofőr.
Géczy Zsolt
Hullajtott agancs az agancsot viselő vad – például gímszarvas, őz, dámvad – minden évben, egy adott időszakban elhullajtja ékes fejdíszét. Őzbakok esetén ez ősz végén, míg a gímszarvasnál és a dámvadnál tél végén, tavasz elején következik be.
Ezek a képződmények rendkívül érdekesek és szépek. Szerencsések vagyunk, ha egy túra során találunk ilyet, és testközelből meg tudjuk szemlélni. Ám engedély nélkül tilos agancsot gyűjteni! A hullatott agancs – a pénzben kifejezett, vadgazdálkodási, illetve ennél is magasabb forgalmi értéke mellett – fontos információval bír a vadgazdálkodó számára az adott egyedre és az állományra vonatkozóan.
Forrás: Baja Hangja / Agrojager
