Alig fejeződött be az egyik szezon, máris itt a következő. A téli hajtóvadászatok után a március a szalonkáé volt, április 15-én pedig elkezdődött az őzbakszezon.
A vadállomány becslése megtörtént, az üzemtervek elkészültek, kezdődhet a tervszámok vadra váltása, mondjaKosaras Zoltán, az FVM megyei Vadászati és Halászati Felügyelőségének vezetője. A kérdésre, hogy Tolnában hány őzbak szerepel a kilövési tervekben, a szakember elmondta, hogy az idei szezonban 4060 őz – 1587 bak, 1532 suta és 941 gida – lelövését tervezték. Azt, hogy szezononként mennyi őz kerülhet puskavégre a felügyelőség munkatársai a területen lévő becsült vadállomány alapján határozzák meg, ez 2009-ben több mint 19,5 ezer egyed volt.

Mivel az utóbbi években megemelkedett az őzek száma, az idei tervben 161-el többet terveznek elejteni, mint tavaly. Az elmúlt vadászati szezonban 3689 őz került terítékre, a kilövési tervben szereplő 3899-el szemben. A lemaradás oka, hogy a tervezettnél kevesebb tarvad – suta, gida – kerülte el a puskagolyót.

Tolna megyében egyébként közepes az őzállomány, inkább a nagyvadakról, a gím-és dámszarvasokról híres. Az őzállomány minősége az előző két vadfajjal szemben nem kiemelkedő. Ennek oka, hogy az alföldi területek a dunántúlinál sokkal kedvezőbb életfeltételeket biztosítanak az őzek számára, ezért ott található a legnagyobb mennyiségű és legjobb minőségű állomány.

Hogy "golyóérett-e" az őzbak, azaz melyiket lehet lelőni és melyiket megkímélni, annak elbírálása egyedenként történik ugyan, de mégsem egyedül a vadász dönt. A társaságoknak a hatóság korosztály szabályozási modelljéhez kell igazodniuk. Ez azt jelenti, hogyha a hivatásos vadász úgy látja, az őzbaknak a meglévőnél még nagyobb agancs felrakására van lehetősége, akkor kímélendőnek minősíti az állatot és nem engedélyezi a kilövését. Amelyik viszont meghaladta ezt, az lelőhető. Az érmes őzbak trófeák száma Tolnában alacsony.

Az, hogy bronz, ezüst vagy netán aranyérmes lesz a trófea nemcsak a súlyától függ, hanem többek között az ágszámától, a gyöngyözöttségétől és a fajsúlyától is. A vadászok általában a kis súlyú, de nagy trófeának örülnek, mert azért kevesebbet kell fizetniük. Tolna megyében gond, hogy elfiatalodott az őzbak állomány, öreg, igazán nagy súlyú bak alig van, ami Kosaras Zoltán szerint a pénzgazdálkodás eredménye. Nincs ideje megöregedni a bakoknak, a társaságoknak bevételre van szükségük, vadásztatniuk kell, hogy feltöltsék az üres kasszákat. A gazdasági válság ezt az ágazatot is elérte.

A korábbi megszokottnál kevesebb külföldi vadász érkezik, és akik jönnek, azok sem lőnek annyit, mint korábban. Pedig egyes vadásztársaságoknak az őz a fő bevételi forrásuk. Szerencsére ezzel párhuzamosan emelkedett a hazai vendégek száma. Egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy vadászszenvedélynek hódoljanak. De azoknál a társaságoknál, mégis csökkennek a bevételek, ott a tagoknak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, mert a hiányt, a vadkárt ki kell fizetni.

Pákosztos őzek dézsmálják a kerteket

Attól, hogy elfogy az őzállomány, nem kell félni, épp ellenkezőleg, megyénkben évről-évre folyamatosan emelkedik az őzek száma, egyre másra jelennek meg a zártkertekben is a pákosztos őzek saláták, zöldségek után kutatva. Az őzek ugyanis a fehérjében gazdag, rostban szegény táplálékot kedvelik, így a többféle mezőgazdasági kultúra találkozásánál telepednek meg előszeretettel. Az őz itt is csipked egy keveset, amott is, a friss hajtások tetejét kapja le, amivel nagy kárt okoz.

Forrás: Teol