Törvényes keret van a kártalanításra, pénz nincs. Hiába jelent meg 2008/1676-os kormányhatározat, amely a vadkárok felmérésének és a kártérítési összeg megállapításának módszertanát tartalmazza, valamint az új vadászati törvény is, mert a bürokrácia inkább a vadaknak kedvez, megnehezíti a gazdák dolgát, pénzt pedig nem kaptak az utóbbi években az okozott károkért.

A Hargita megyei Környezetvédelmi Ügynökség munkatársa, Szabó Szilárd lapunknak elmondta, hogy a tavaly a megyében 41 olyan esetről készült jegyzőkönyv, amely a gazdák károsításáról szól. A Gyergyói-medence falvaiban, Gyimesfelsőlokon, Siménfalván és Farkaslakán jegyeztek jelentősebb károkat. Gyergyószentmiklós közelében 36 juhot pusztított el egy medve a tavaly nyáron, Románandrásfalván öt méhcsaládot, Szentegyházán farkas vitt el két bárányt, medve evett meg egy lovat, a Gyimesekben pedig öt tehenet pusztított el a medve. A terményt, a krumpli- meg a kukoricaültetvényeket többnyire a vaddisznók dézsmálják. Ilyen esetekről készültek jegyzőkönyvek Kissolymoson, Siménfalván, Farkaslakán, Csíkszentimrén, Gyergyóalfaluban, Ditróban. A Megyei Környezetvédelmi Ügynökség is anyagi gondokkal küszködik, kevés a személyzet és a kiszállási költség, közölte Szabó Szilárd.
Az említett helységek közül Farkaslaka alpolgármesterét, Kovács Lehelt kérdeztem, hogy milyen vadkárokat jegyeztek. Elmondta, hogy a tavaly összesen hét esetben fordultak a hivatalhoz a lakosok, különböző mértékű károsodás miatt. Egy borjút vitt el a medve, a vaddisznók pedig egy magáncég farmján, 4,6 hektáron tönkretették a silókukoricát. A kecseti eltérő közelében méhkaptárakat tört fel egy medve. A napokban átiratot küldött a minisztérium, amelyben megígérték, hogy lesz pénz.

Kovászna megyében elszaporodtak a medvék
A Kovászna megyei Környezetvédelmi Ügynökségen érdeklődve Mihai Pop szaktanácsadó elmondta, hogy 47 esetben fordultak panasszal az állami intézményhez a lakosok, de valójában sokkal több a vadak okozta károk száma. A vadásztársaságok a vadak rendszeres etetésével igyekeznek fékezni az állatokat, hogy azok ne menjenek a lakott települések közelébe. A megyében nagyon elszaporodtak a medvék, az állományt 700-900-as létszámúra becsülik. Legtöbbjük, mintegy 300, Kommandó környékén él, de sok a medve a Torja és Kálnok községek körüli erdőkben is. Számuk azért nő rohamosan, mert alacsony, csupán 20 példány az évi kilövési keret, s míg régebb csak egy-két bocsot ellettek a medvék, mostanában egyre több az olyan eset, hogy három-négy bocsot hoznak a világra. Mihai Pop nem tudott arról, hogy mostanában kaptak-e pénzt a károsult gazdák.

Fontos tudnivalók a kárfelmérésről
A fent említett kormányhatározat a 2006/407-es vadászati törvényben előírt, a vadkárok megtérítését tárgyaló paragrafusok alkalmazási útmutatását tartalmazza, szabályozza. A jogszabály értelmében a károsult az észrevételezéstől számított 24 órán belül köteles jelenteni a kárt a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál. A helyi önkormányzat a panasz iktatását követően ugyancsak 24 órán belül köteles értesíteni a megyei mezőgazdasági igazgatóság, valamint a környezetvédelmi ügynökség szakembereit – ennek hatáskörébe tartozik a kárbecslés – a felmérő bizottság létrehozásának céljából. Ez a bizottság, amelynek tagjai kötelező módon a helyi tanács, a környezetvédelem és a mezőgazdasági igazgatóság egy-egy kinevezett képviselője, a károsult személy jelenlétében 48 órán belül köteles jegyzőkönyvezni a tényállást, valamint a kárértéket.
Az elpusztított háziállatok esetében szükséges az állatorvosi hatóság képviselőjének jelenléte is, illetve az általa kiállított bizonylat. Az említett határidők be nem tartása a kártérítési igény semmisnek nyilvánítását vonja maga után. Ezután a kártérítést igénylőnek az eset aktacsomóját iktatnia kell az erdészeti hivatalnál. A dossziénak tartalmaznia kell az igénylő kérését, a bizottság összehívását bizonyító értesítést, a kárfelmérő jegyzőkönyvet, a károkozást igazoló fényképeket, videofelvételeket, tanúvallomásokat vagy egyéb igazoló bizonyítékokat, valamint a bizottság által kitöltött jegyzéket, amely szerint a kárvallott megtette a szükséges intézkedéseket a kármegelőzésre.

Kármegelőzési kötelezettségek
A kormányhatározat melléklete tartalmazza a kármegelőzési kötelezettségeket is. Eszerint a növénytermesztőnek szerepelnie kell a gazdalajstromban, kérnie kell a vadállomány hivatalos kezelőjét, hogy a vadkárok kritikus időszakaiban hozzon megelőző intézkedéseket, biztosítsa az őrzést ezen időszakokban, fix vagy mozgó, szag- és hangriasztókat kell felszerelnie. Az állattenyésztő kötelessége, hogy a megtámadott háziállat szerepeljen az állatorvosi nyilvántartásban, legyen fülszámozva, gondoskodni kell az állatok őrzéséről, csak a megszabott területeken legeltessen, éjszaka az állatokat karámban, felügyelet mellett kell tartani, és csak az erdészet vagy a vadgazdálkodási intézmény képviselőjével közösen megállapított utakon lehet hajtani itatni és a legelőre.
A vadállomány kezelőjének teljesítenie kell az évi kilövési kvótát, biztosítania kell a vadállatok számára a kiegészítő etetést, a vadat távoltartó intézkedéseket kell hoznia (pl. hajtások, riasztó lövések) és ha szükséges, pluszkvótát, a potenciális veszélyt jelentő vadállatokra pedig kilövési engedélyt kell kérnie.
A kártérítési összeget védett vadak okozta károk esetében (medve, farkas, hiúz) a környezetvédelmi minisztérium, nem védett vadak esetében az illető területen vadgazdálkodást folytató társaság fizeti.
Márciusban abban állapodtak meg Hargita, Kovászna és Maros megye önkormányzatai, hogy az idén augusztusban közösen szervezik meg a székelyföldi vadásznapokat. A rendezvény keretében megoldást kívánnak találni a régi problémára, a vadkárok rendezésére, valamint az erdők csendjét és az állatok nyugalmát megzavaró túramotorosok megbüntetésére, döntenek a kóbor és juhászkutyák elleni akciókról, amelyek elűzik a vadállományt természetes élőhelyéről.