Az érvényben lévő jogszabályok szerint Magyarországon az állami erdőkben bárkinek lehetősége van az egyéni szükségletet meg nem haladó mennyiségű gomba gyűjtésére.
A szezon lassan kezdetét veszi, egyre gyakrabban jelennek meg a természet ízletes kincse után kutatók. Zala megyében a legjobb gombalelőhelyek Lenti térségében, többek között a szilvágyi és a novai erdőben találhatóak. Az elmúlt napokban az erdészeti utak mentén, a kialakított pihenőhelyeken, az út menti beállókban, vagy egyszerűen csak a padkán elszaporodtak a személygépkocsik, motorkerékpárok és biciklik, amelyek egyértelműen azt jelezték, hogy megjelentek a gombagyűjtők az erdőkben. Általában a kora reggeli órákban érdemes útnak indulni, így tettünk mi is. Lenti és Nova között több autót is láttunk, az egyik közelében Bertalan László járta az erdőt, aki tapasztalt gombászónak számít, amikor ideje engedi, útnak indul.

- Ez évben most harmadszor jöttem ki, eddig ugyanis nem nagyon volt érdemes - jegyzi meg. - Ahhoz, hogy a gomba felüsse a fejét az avarból, csapadék és meleg egyaránt szükséges. Bár az országban az utóbb napokban jócskán volt esőzés, ebben a térségben kevés csapadék hullott, talán harminc milliméternyi. Az erdő tehát száraz, bár az avar tart némi nedvességet, így vargánya már szép számban akad, a galambica és a nyúlgomba azonban még kevés.
Bertalan László nem panaszkodik, hiszen kosarában egyre gyűlnek a kisebb-nagyobb vargányák. Rekordmennyiséget ugyan nem remél, de annyi összejön, amiből egy vacsorára valót össze lehet ütni. A gombát nemcsak saját fogyasztásra gyűjti, a felesleget értékesíti is. Elsősorban szárított áruként próbálja eladni, úgy akár 13-15 ezer forintot is fizetnek kilójáért, míg a nyers vargánya 1.500-2.000 forint körüli áron kel el kilónként. Tavaly jó éve volt, hasonlóban bízik 2010-ben is.
A szintén lenti Herman Tibor viszont úgy gondolja, éppen a csapadékos időjárás miatt nem indult még neki igazán a gomba. Az intenzív esőzés miatt jelentősen lehűlt a levegő és az erdő, márpedig a nedvesség mellé megfelelő hőmérsékletre is szükség van. Természetesen pesszimizmusa ellenére fordult már néhányat a Kerka-parti várost környező rengetegekben, de sok eredménye eddig nem volt a kutatásnak. Úgy véli, ha tovább melegszik a környezet, akkor akár robbanásszerűen is megjelenhet a vargánya.

- Az elmúlt tél kifejezetten kedvez a gombának, hiszen sok volt a csapadék, jól átitatta a földet - vélekedik néhány kilométerrel odébb, a szilvágyi erdőben Kiss Lászlóné. - Valóban szükség van a meleg levegőre, de az elmúlt napokban már érdemes volt körülnézni, a pünkösdi vargányát volt is alkalmunk megkóstolni.
Az asszony rögtön magyarázza is az elnevezést, azért hívják pünkösdinek a tavasszal szedett vargányát, mert ilyenkor találkozni vele először. Rögtön hozzáteszi, a név persze csalóka, hiszen akad ismerőse, aki néhány éve már május elsején is talált az egyik legízletesebb gombafajból. Recept tehát nincs a gombagyűjtésre, figyelni kell az időjárást, no meg jól ismerni a környező gombalelőhelyeket.

- A múlt hét végén vargányából tízegynéhány darabot sikerült összeszednem, amit néhány galambicával és egy kevés nyúlgombával egészítettem ki - sorolja tovább. - Ma még nem nagyon volt szerencsém, eddig mindössze két közepes vargányára bukkantam. Úgy tűnik, igaza lesz azoknak, akik azt mondják, hogy az új vargánya újholdkor jön meg, néhány napot biztosan várni kell ahhoz, hogy ismét tele legyen az erdő.
Az erdőben összegyűjtött gomba egy része szinte azonnal továbbértékesítésre kerül. A zalaegerszegi piacon, pénteken reggel a legszebb vargányákat a mikekarácsonyfai Bálint Lászlóné kínálja eladásra. Az asszony rendszeresen megfordul itt, kevéske jövedelmét próbálja meg ily’ módon kiegészíteni.

- Gomba, vadgyümölcs, gyógynövény állami erdőben való gyűjtése a vonatkozó jogszabály rendelkezése szerint bárki számára szabadon megengedett - idézi a 2009. évi XVIII. törvény paragrafusait Kovács Ferenc, a Zalaerdő Zrt. lenti erdészetének igazgatója. - Egyedül mennyiségi korlát van, a törvény úgy fogalmaz, hogy az egyéni szükségletet meg nem haladó mértéket köteles tűrni az erdőgazdálkodó. Ezt persze nagyon nehéz betartatni, s tudjuk, hogy akadnak olyanok is, akik kereskedelmi célból gyűjtik a gombát. Erdészeink és vadászaink szúrópróbaszerűen végeznek is ellenőrzéseket, de a törvénynek ezt a kitételét ma betartani szinte lehetetlen.
A gombák fogyasztása - nehéz emészthetőségük ellenére is - kifejezetten előnyös. Az alacsony kalória- és a gazdag rostanyag tartalom miatt a diétázók is bátran élhetnek vele. A gombáknak igen magas az aromaanyag-tartalma, ráadásul minden fajnak jellegzetes illata és íze van, s egyes gombafajok gyógyhatású anyagokat is tartalmaznak. A gomba nemcsak ízletes és egészséges eledel, hanem adott esetben nagyon komoly, akár végzetes mérgezés forrása is lehet. Hazánkban a legveszedelmesebb faj a gyilkos galóca, amely nemcsak fogyasztása esetén mérgezhet, hanem akkor is, ha ehető gombák közé keveredik, s az azzal érintkező, amúgy ehető gombát fogyasztjuk el. Egyetlen gyilkos galóca három ember halálához elegendő méreganyagot tartalmaz.

A gombamérgezések oka elsősorban az ismeretek hiánya, hiszen az átlagember csupán alig, vagy egyáltalán nem rendelkezik ismeretekkel a gombafajokról. A szakértők szerint a laikusoknak néhány alapszabályt feltétlenül be kell tartaniuk. A legfontosabb, hogy csak ismert gombát szabad gyűjteni, minden ismeretlen fajt mérgezőnek kell tekinteni. Az étkezési célra gyűjtött gombák egészét be kell mutatni szakértőnek, akiket legkönnyebben a gombát árusító piachelyeken lehet megtalálni. Fontos tudnivaló, hogy egyes gombamérgezés gyanús esetek nem feltétlenül minősülnek mérgezésnek. A mértéktelen gombafogyasztás, az egyéni érzékenység miatti rosszullét, adott esetben a gombamérgezéstől való félelem miatti képzelt rosszullét, de az egyszerű ételmérgezés is előidézhet gombamérgezésre hasonlító tüneteket. A valódi gombamérgezések kimenetelét több szempont is befolyásolhatja. Az általános egészségi állapot, az életkor és testtömeg, az elfogyasztott mérgező gomba mennyisége, a mérgező gomba megoszlása az elfogyasztott ételmennyiségben, de a mérgező gombában lévő méreganyag mennyisége is, ami földrajzi régiónként változhat.
Gombamérgezés gyanúja esetén a beteget azonnal hánytatni kell. Néhány esetben ez nem vezet eredményre, de nem is árthat. Nagy folyadékveszteség esetében azonban a folyadékhiányt pótolni kell. A túlélés és a gyógyulás esélyét az időfaktor jelentősen befolyásolhatja, ezért törekedni kell arra, hogy a gombamérgezést szenvedett személy mielőbb szakszerű ellátásban részesüljön, amire szinte csak kórházi körélmények között van lehetőség.

Forrás: Zalai Hírlap