Tovább nőtt az aranysakál állomány Somogyban. Már az elmúlt vadászati idényben is jelentős volt a ragadozó kutyafélék száma, ám megyénkben olyannyira elszaporodtak, hogy a vadászati hatóság egész évben engedélyezi a kilövésüket.
A 90-es évek végén a Balkáni háború idején települtek vissza az aranysakálok hazánkba, mostanra az ország minden pontján találhatóak sakál falkák. De nehéz az állományméretének meghatározása, csak az akusztikus jeladások alapján lehet nagyjából behatárolni, hiszen az erősíti a szociális kapcsolatot az egyedek között.

Kemenszky Péter, titkár, Somogy Megyei Területi Vadászkamara
- Valamikor őshonos volt az aranysakál, csak az 1900-as évek végére eltűnt Magyarországról. Vélhetően az urbanizáció és a határok csökkenése miatt. Exponenciális a növekedése, ami azt jelenti, hogy a kilencvenes évek végén ejtették el az első bizonyító példányokat. És ebben a Baranya, Somogy, Dráva által bezárt háromszögben jött be először.

Ami a terítékadatokat illeti, a kilencvenes évek végén csak egy-egy darab elejtett állatot tartottal nyilván, az elmúlt idényben viszont már 147 darabot lőttek le, a 2010-es szezonban eddig 247 aranysakál került terítékre. A nádi farkasról köztudott, hogy ragadozó állat, kettő-három példány már csúcsragadozóként garázdálkodik Somogy erdeiben, hiszen jelentős kárt okoznak a vadállományban, elsősorban a csülkös vad a kedvenc zsákmányuk, de nem vetik meg az apróbb madarakat sem.

Kemenszky Péter:
- Egyes vizsgálatok alátámasztották hogy főként egyes rágcsálókkal, rovarokkal és földön fészkelő énekesmadarakkal táplálkozik. A vadásztársak megfigyelései alapján azonban egyértelműen kárt okoz a vadállományban, elsődleges táplálékállata az őz és annak a szaporulata. De potenciális veszélyt jelent a vadmalac szaporulatra és a dám, illetve gím borjakra is. Pontosan azért mert nem egyedül, hanem csapatban vadászik.

A szakemberek tapasztalata azt mutatja, hogy a toportyán nemcsak a kisebb malacokat ejti el, hanem a nagyobb egyedeket is.

Csík László, Jákói Sólyom vadásztársaság, vadőr
- Malacoknál tapasztaltunk olyan elhullott darabokat, amik megmaradtak és sakál fogta meg. Nem is olyan kicsi malacot mondanék, hanem 20-30 kilósak is, amik már inkább süldő méretűek. Azt is képesek megfogni . falkába, ezt egyszer megfigyeltem: leköti az anyját egy, vagy kettő sakál és a másikak odamennek a malacokhoz lefojtják elviszik mire az anya visszamegy már a malac hiányzik.

A kevésbé intenzíven művelt területeket kedveli, ahol sok a gazos rész. Egyes feltételezések szerint elfoglalja a borz kotorékát is, bár a jákói vadásztársaság vadőre, mást tapasztalt.

Csík László, Jákói Sólyom vadásztársaság, vadőr
- Általában ilyen nádas területeken szokott megfordulni, nem figyeltem meg, hogy kotorék lakó lenne, nem gondolnám. Bár azt azért megfigyeltem, hogy a róka kevesebb, amióta ilyen nagyobb mértékbe elszaporodott. Egyébként ugyanakkor születnek a kölykei, mint a rókának. Ilyenkor már lehet látni kis sakálkölyköket, amik nagyon aranyosak, mert érdeklődőek. Amikor a kukorica nagyobb lesz oda mennek be és ott élnek az anyjukkal és kijönnek az út szélére és nézelődnek.

Nem egyszerű levadászni ezeket az állatokat, hiszen a kifejlett egyedek már sokkal óvatosabbak, mint a kölykök. Hatékony a dögszórózás és a társas vadászat is. Kevés szakirodalom jelent meg eddig az aranysakálról, de Csík László más furcsaságot is tapasztalt a rókához nagyban hasonlító állattal kapcsolatban.

Csík László:
- Egy vendégvadásszal lövettem egy sakált, nem szívesen fogom meg mert nem volt nálam se zsák, semmi. És mondtam, hogy reggel visszamegyünk érte, és visszamentünk, addigra a többi sakál betemette a fejét félig homokkal. Hogy ezt miért csinálták nem tudom, de a vendéggel nagyon csodálkoztunk, hogy így történt.

Korábban védett volt a sakál, sőt egy ideig a kihalt fajok között szerepelt. Jelenleg június 1. és február 28. között vadászható, de Somogy megyében olyannyira elszaporodtak, hogy egész évben gyéríthetőek.

Forrás: Somogy TV