A rekordokat döntő pünkösdi árvíz után alig két héttel a Tarna és a Zagyva újra veszélyesen megáradt. A védekezés sikeres volt, a lakosságot és javait megmentették azzal, hogy több millió köbméter vizet a településeket övező mezőgazdasági területekre eresztettek. Az idei termés mellett veszélybe került a vadállomány is, amely emberi segítségre szorult.

Ezen a területen működik a Lehel Vadásztársaság 8907 hektáron, amelyből 2800-3000 hektárnyi terület került víz alá azt követően, hogy első alkalommal május 17-én, majd június 2-án, szerdán 23 óra 45-kor megnyitották a Tarna, Zagyva folyó és az Ágó patak gátjait. A beömlő víz a társaság két területrészét érintette, Borsóhalmát és a Rétet. A mezőkre ömlő vízmennyiség megtette a hatását, Jászteleknél és Jászdózsán is megapadt a folyó. Ha magától szakad a gát, hét települést, Jászdózsát, Jánoshidát, Jászalsószentgyörgyöt, Alattyánt, Jászteleket, Jászjákóhalmát és Jászberényt sodorhatta volna veszélybe.

A területet elárasztó víz viszont az itt élő vadakat veszélyeztette. A törzsállományt tekintve 220-250 őz, 450-500 nyúl és 250-300 fácán él itt – György Imre fővadász tájékoztatása szerint. Abban bízhattak az 1999-es árvízi tapasztalatok alapján, hogy a terület magasabban fekvő részei nem kerülnek teljesen víz alá, amelyek legalább ideiglenes menedéket nyújthatnak a vízből menekülő vadaknak. Ez sajnos nem így lett.

Az emelkedő víz láttán azonnal megszervezték a vadmentést, azonban arra várni kellett, amíg a víz magassága lehetővé tette a csónakok mozgását. Június 5-én, szombaton érkezett el az idő, amikor tíz fiatal, ügyes vadász négy csónakkal megkezdhette a mentőakciót.

Ha az aljnövényzetbe a rotor belegabalyodott, elővették az evezőket, olykor pedig vontatni kellett a csónakokat a sekélyebb részeken a szigetek között. Az estig tartó mentés során 41 mezei nyulat, hat gidát és egy fácántyúkot tudtak befogni. A gidákat a jászberényi állatkert fogadta be, a nyulakat pedig a peresi területrészen engedték szabadon.

A vadászok – akik között a jászberényiek mellett jákóhalmi és jászárokszállási is volt – a jól ismert, nyakig érő gumiruhában közlekedtek a kötésig-mellig érő hideg vízben. A gidák annyira kimerültek voltak, hogy könnyen be tudták őket fogni, de a nyulakat előbb a vízbe kellett ugrasztani, ahol többségüket szákkal könnyebben meg lehetett fogni.

Így is voltak befoghatatlan nyulak, ezért hétfőn immár egy csónakkal újabb mentést szervezett a vadásztársaság, és még kilenc nyulat tudtak befogni. Ekkor kiderült, hogy a szombati időpont ideális volt, mert közben emelkedett a víz, a szigetek többsége víz alá került hétfőre, elpusztultak volna az állatok.

Az emberi erőfeszítések sem voltak azonban képesek minden következményt elhárítani. György Imre elmondta, hogy részletes kárfelmérést végeztek. A tíz évvel ezelőtti tapasztalatokra támaszkodva következőképpen becsüli a társaság a veszteségeket: az őzek törzsállománya megmenekült, ám a suták 70 százaléka ekkorra megellett, így a szaporulat ezen része teljes mértékben elhullott.

A fácánok törzsállományának többsége is kimenekült, azonban az eddig kikelt csibék, valamint a kelő félben lévő tojások teljes mértékben elpusztultak, hasonlóan a nyulak szaporulatához. A nyulaknál ráadásul a törzsállomány 65 százaléka is a víz áldozata lett, a kistermetű állatok nem tudtak elmenekülni a gyorsan emelkedő víz elől.

Nyitott kérdés, hogy a vadállomány mennyi idő alatt tudja kiheverni ezt a veszteséget, mikor lehet szakszerű munkával az árvíz előtti szintre szaporítani. A Lehel Vadásztársaság fővadásza arra emlékeztetett, hogy az 1999-es árvíz után három-négy év kellett a nyulak állományának felszaporodásához, de a korábbi törzsállományt napjainkig sem tudták megközelíteni.

Forrás: Tutihír