A felvételeken látható őzbakot Kis József ejtette el a tiszaföldvári Dózsa Vadásztársaság területén (Jász-Nagykun-Szonok megye), május 11-én, esti lesvadászat során.

A társaság vadászbálján a tombola fődíja egy bakvadászat volt. Mindenki, köztük József is erre várt és igyekezett a legszerencsésebbnek vélt számokat kiválasztani. Fortuna szeszélyességét bizonyítja, hogy végül egy cimborája kolléganője, aki nem vadászik, nyerte meg az áhított vadászati lehetőséget.

A bál végére megegyeztek, hogy együtt fogják elejteni a bakot. Végül sikerült az időpontot kitűzni. A több mint egy hetes várakozás mind két résztvevőt felcsigázta.

A vadászat napján a megbeszélt találkozó előtt már egy órával a vadászház udvarán toporogtak, mondván „ha ott vagyunk, már majdnem vadászunk!”, és az esélyeket latolgatták.

Végül hat órakor a kísérő hivatásos vadásszal és a nyertes Fannival elindultak a kiszemelt területrészre. A kiválasztott bak egy erdős részel körbevett búzatáblára járt ki, amelyet nádas szegélyezett. Rövid cserkelést követően, egy jónak tűnő bokorcsoport tövében rendezkedtek be és vártak. Háromnegyed nyolckor aztán megtörtént a „csoda”, az addig fekvő bak a lesben ülőktől – a búza szélétől – 20 méterre felállt és a nádas felé vette az irányt. A gabona végében egy buckára fellépve megfelelő célt mutatott és ekkor dördült el a lövés, amelynek nyomán a vad tűzbe rogyott. A birtokbavételt és töretátadást követően, még hosszú percekig csodálták a nemes vadat.

Forrás: Vadászlap