Pest megyei Ócsa Természetvédő Vadásztársaság területén, az esti kiülés alkalmával egy medve esett, méghozzá nem is akármilyen, hanem egy igazi mosómedve. Az idegenhonos vad terítékre hozója, Őrhalmi Csaba, a következőképpen mesélte el a vadászat történéseit:

18:30 körül ültünk fel Laci barátommal arra a lesre, amelynél a napokban mosómedvét láttak. A történet érdekessége, hogy pár évvel ezelőtt ugyanezen a lesen esett az első is, így jó eséllyel várakoztunk. Előzetesen Laci kérte, hogy amennyiben lehetséges, egy középkaliberű golyóst válasszak erre az alkalomra, mivel több sebzés előfordult már. Ezért eleget téve a kérésének a .30-06-os puskámra esett a választásom. Egy óra várakozás után, vendéghívóm meglátta a szóróra érkező két mosómedvét, amik szinte azonnal táplálkozásba kezdtek, elég időt hagyva arra, hogy én is megnézhessem őket. Végül a bal oldali kis ragadozóra esett a választásom. Vártam egy kicsit, míg megfelelő pozícióba kerültek, majd rövid időn belül szépen sikerült is meglőnöm az említett bal oldalit.

A másik vad a lövést követően ugyanúgy ott maradt és mintha mi sem történt volna, tovább folytatta a lakmározást. Laci kérésére újra töltöttem, ami elég hangosra sikerült, de még ez sem érdekelte, így akár lövést is tehettem volna a második mosómedvére, de úgy éreztem, hogy ma már nem kell, hogy újra szóljon a puska. Vártunk még húsz percet, figyeltük, hogy mit csinál, de továbbra sem zavartatta magát. Csak mikor odasétáltunk, akkor mászott fel egy közelebbi fára, amiről sikerült videót készítenem, de ekkor is nagyon nyugodtan figyelt bennünket. Az elejtett példányt a vadászháznál megmértük, és kicsit több mint 4,5 kg-ot mutatott a mérleg. Mivel korábban még nem lőttem mosómedvét, így avatás várt rám. Mivel csak olyan ember avathat, aki már ejtett el mosómacit, ezért várnunk kellett az adott vadásztársra, azonban addig is elkészítettük a terítéket, és mielőtt megkezdődött volna a ceremónia, természetesen mondtam pár köszönő szót, hiszen nem mindennapi élményben volt részem. A Ragadozó a terítéken, Vadászat vége – Hallali, és az Avatás kürtszignálok után fél térdre ereszkedve, kezdődött meg az avatás. A preparáltatására sajnos nincs lehetőségem, viszont a koponyája kifőzésre került, s emellett az élmény örökéletű marad.

Forrás: Vadászlap