A Szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola vadászkürtösei adták meg az alaphangot a 2014. november 12-ikén, a Vackorvár előterében megrendezett trófeaszemlének.
A KEFAG ZRT idei második mustráját tartották Hetényegyháza határában, a festői erdei iskolai objektumnál.
Elsőként Sulyok Ferenc vezérigazgató lépett a mikrofonhoz.
Kiemelte, hogy ezen a különleges területen igyekeznek a közjót, a vadászati kultúrát, a vadászati turizmust szolgálni. Hangsúlyozta, fontos feladatuknak tekintik, hogy túl az erdei iskolai oktatáson, a tanösvények oktató funkcióján az ifjúsággal ilyen keretek között is kapcsolatot teremtsenek, megmutassák számukra vadászat rejtelmeit. Kifejtette, erdeik kapuit egyre szélesebbre tárják a nagyközönség előtt, hogy bemutassák azt a számos természeti, vadászati és kulturális értéket, amelyet gondoznak.
Két vadászterület – a kerekegyházai 6200 hektáros és a Nyiri erdei 3000 hektáros – dámlapátjait mutatja be a szemle. A vezérigazgató rámutatott, hogy fejlődik a terület, hisz’ a tavalyi első mustrához képest is látszanak a javuló eredmények.
Hozzátette, hogy ez alkalommal egy terítéket is bemutatnak, a szemle délelőttjén esett két bikát.
Madácsi Sándor az Észak-kiskunsági Erdészet igazgatója felhívta a figyelmet, hogy szakrális helyen állunk, a Nyíri erdőben, a Szent Hubertusz kápolna közelében.
Az erdő vadászati szempontból nagy hagyományokkal rendelkezik, ahol a XIX. században lőtték az első – Pusztavacsról ide származott - dámot, s a tapasztalatok azt mutatják, hogy a vad megkedvelte ezt az élőhelyet.
Az igazgató emlékeztetett, hogy három évvel ezelőtt kezdték azt a tudatos vadgazdálkodást, amelynek az eredményei már most megtekinthetők. Idén hozták terítékre az első öt kilós trófeát viselő dámot, és ebben az évben már két 200 pont fölöttire értékelt trófeájukat is bemutathatják.
Az éves kilövés - 785 nagyvad - 54 százalékát adja a dám.
Hangsúlyozta, hogy az erdészetnél kitüntetett szerepük van a hagyományoknak, és méltóak kívánnak lenni az itt korábban vadászó nagy elődhöz, Kittenberger Kálmánhoz.
A két terítékre hozott dámvad tiszteletére a kürtösök intonálták a Dámszarvas a terítéken című opust.
A zenei betétet követően Szabó Ferenc, a Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadászati Főosztályának vezetője köszöntötte a megjelenteket.
Elöljáróban felhívta a figyelmet a vadászati szakszemélyzet kiváló munkájára, azokéra, akik mély hivatástudattal az év 365 napján őrzik a vadállományt. Hisz’ az időjárás viszontagságain túl a vadorzókkal is fölveszik a harcot. Elismerésre méltó a munkájuk – hangsúlyozta a főosztályvezető. Nagyon fontos az ő munkájuk, és ezt a megbecsülésükben is kifejezésre kell juttatni.
Sajnálattal állapította meg, hogy az idő rövidsége nem engedi meg, az elejtők és kísérő vadászok élménybeszámolójának meghallgatását egy-egy kiváló trófea kapcsán.
Kifejtette, hogy a 22 állami erdőgazdaság visszakerülése az FM-hez további szakmai előrelépést eredményezhet, és a társaságok a térség gazdálkodóiként a szigorú szakmai gyakorlat megvalósításában irányt mutathatnak.
Felhívta a figyelmet a gyermekek bevonására a vadászat szépségeinek megismertetésével.
A szónoklatok után Bimbó Brigitta, a Vackor Vár munkatársa mondta el Mentovics Éva – Célkeresztben című költeményét. (z)
Szabó Ferenc FM főosztályvezetőtől azt kérdeztem, milyen jelentőséget tulajdonít a trófeaszemléknek.
– Nagyon nagy jelentőségük van a trófeaszemléknek – bocsátotta előre a szakember. - Valamikor, a 70-es, 80-es években Pest megyében indítottuk el a szemléket, amelyeken az élményeket, szakmai fortélyokat megosztottuk, egymástól tanultunk. Ez komoly szakmai kontrollnak is bizonyult. Amióta a mínusz pontokat eltöröltük, és nincs következménye a rossz kilövésnek, mondhatni, elszabadultak a dolgok…
- …és elfiatalodik az állomány…
- …igen, a piramis csúcsa eltűnt, nincs öreg bika, nincs öreg bak. Ez nagy szívfájdalmam, hogy a „holnapot” is terítékre hozzuk. Ezt nem szabadna.
Nagyon szeretném visszaállítani a mínusz pontos rendszert, ha nem is olyan szigorú formában. De a vétkes vadász számára korlátozzuk a trófeás vad kilövését a következő évben. Ehhez kell a nagyon szigorú szakmai felügyelet. Tragikus, hogy a pillanatnyi gazdasági érdekek felülírják a szakmaiakat. Nem téveszthetjük szem elől, hogy állami tulajdont…
– …nemzeti értéket…
– …igen, nemzeti értéket őrzünk. És ne feledjük, a 70-es,80-as években vadászati nagyhatalom voltunk! Felelősséggel tartozunk azért a nagyon gondos szakmai munkáért, amit az elődeink akkor végeztek. Ma sem rossz a szakembergárda, képesek arra a feladatra, amit a korábbiak elvégeztek, sőt talán még felkészültebbek. Sajnos, a gazdasági érdekek kényszere hozta ezt a helyzetet, hogy a szakember nem végezheti olyan színvonalon a munkát, amint kellene.
A főosztályvezető szerint ezt a helyzetet két tollvonással meg lehetne oldani: – Ha a hivatásos állomány állami alkalmazott lesz, és trófeás vadat csak hivatásos vadásszal lehet lőni, akkor a rendszer rövid idő alatt rendbe tehető.
A vadgazdálkodás gazdasági hátterét úgy biztosítaná Szabó Ferenc, hogy adnának számukra 2-4 évet arra, addig ne kelljen hozzányúlniuk egy ígéretes trófeával bíztató vadhoz. Azzal a szemlélettel is le kell számolni, miszerint átmegy majd a vad a szomszédba, és ott úgyis agyon fogják lőni.
– Az is egy kényszerítő hiedelem, hogy muszáj meglőni, mert elmegy a vendég, és nem mehet el trófeás vad nélkül. Holott, az igazvadásznak nem az a fontos, hogy mindenáron trófeához jusson. Ez szent meggyőződésem!
Ha pedig ragaszkodik hozzá, akkor erre a célra ott vannak a kerti vadászatok. A törvénymódosítás során nagyon határozottan el kell választani a kerti és a szabad területi vadászatot - tette hozzá a főosztályvezető. – Régebben a krotálián is jelölték – z betűvel – a zárt téri rendszert.
Végezetül arra is kitért Szabó Ferenc, hogy a minisztérium jelenlegi vezetése nyitott a természetvédelmi értékek tisztelete iránt, erre a miniszter személye a garancia, és a két tárca összevonása óta jó szakmai és napi kapcsolat van az erdészet, a természetvédelem és vadászat között. - A három oldal összefogásával a legnehezebb kérdéseket is meg tudjuk oldani – zárta mondandóját a főosztályvezető.
Huszárik Béla fővadász elmondta, hogy idén ugyan öttel kevesebb, 43 trófeát mutatnak be, de a felhozatal sokkal jobb, 8 arany-, 8 ezüst-, 9 bronzérmes, sőt a két terítéken fekvő is aranyérem várományos. A trófeasúlyok is jobban alakultak, jobb volt a felrakás, hosszabbak a szárak. Öt kilón felüli bikát is sikerült elejteni:5 kiló hat dekásat, ennek pontszáma 205,83. De esett 4 kiló 54 dekás is, amelynek a pontszáma 206,21.
Az egyik aranyérmes bika tavalyi hullott agancsa is rendelkezésre áll, és a mérések alapján látható, hogy idén közel egy kilót rakott a korábbira.
A terítékre került 45 bikát mintegy 34 fő vadászvendég ejtette el. A vadászok többsége magyar volt, de lőttek finn, orosz, ukrán és német vendégek is.
A szakember elmondta, hogy a kerekegyházai területükön néhány éve megjelent a gímszarvas is. Van köztük egy idős „dárdás” bika, amelyik a dámbarcogás idején válik aktívvá, és zavargatja a dámokat. Korábban is előfordult, hogy a láblövött bikát mire vérebbel megtalálták, addigra a gím halálra szurkálta. Valószínű, hogy ennek a műve lehet egy dámbika „elejtése” is. A jelenség valószínű oka, hogy viszonylag kevés a gím tar vad a területen.
Forrás: ForetPress