Szimpatikus család érkezett gímbika vadászatra a Gróf Draskovich Iván Vadásztársasághoz (Sellye), a két fiú édesapjuknak egy jó Draskovich bikát, maguk számára pedig esetlegesen felbukkanó érdekes trófeát szántak.

A hét közepén folyamatosan kevergő szél első körben megakadályozta az eredményes vadászatot, ám a 10-én este gyökeresen megváltozó időjárás szerencsét hozott a családnak.

„Papa” (az alkalmi keresztségben ragadt a név az édesapára) Mikola Attila hivatásos vadásszal próbált egy korábban már megfigyelt, erős bika közelébe férkőzni. A szél és a szemerkélő eső nem könnyítette meg a dolgukat, a leshely megközelítése lehetetlenné vált, így egy bokros árokból követték az eseményeket. A bika jól hallhatóan a szemközti erdőben mozgott, majd hirtelen feltűnt az első tarvad az erdőszélen. A bika azonban nem követte háremét, az erdőben tombolt tovább, ám a rudli környékén feltűnő mellékbika kicsalta a fedezékből. Vadászaink izgalommal figyelték a csatát és reménykedtek, hogy a szél kitart a lövésig. A küzdelem hevében végül lőtávolba értek és „Papa” lőbotról, egy tökéletes lapocka lövéssel helyben marasztalta a vastag szárú, 22-es bikát.

Eközben David fia Földesi Kálmán vadászmesterrel egy szójaföldön próbálkozott. Eseménytelennek tűnő várakozás után a lővilág végén mozgást hallottak a szomszédos akácosból. Bőgéssel próbálták kicsalni az erdőből a bikát, és végül sikerült is „kibőgni” az érdekes agancsú agancsárt a fák takarásából. A hatalmas testű, magányos állat az első, már halálos lövést követősen érdekes módon nem jelzett be, hanem egy helyben megállt, így David pár másodperc után ismételt, ami már ledöntötte lábáról a királyt. Érdekes, „tüskeszerű” ágak díszítik koronájában a 16-os trófeát.

Öröm volt ilyen tapasztalt vadászokkal bőgésben vadászni, akik két igen jó Draskovich bikával gazdagították az idei terítéket.

Forrás: Gróf Draskovich Iván Vadásztársaság; Sellye